Seite 45 [45]
OCR
kiadott epithalamiumot, amely Karl Rueber házasságát ünnepli Margareta a Landau baronesse-szel.° Mindezeket figyelembe véve arra következtethetünk, hogy költőnk, ha nem is kereskedő tagja az Eiselereknek, de saját tehetsége szerint más úton-módon mégiscsak megpróbálta előmozdítani a család kereskedelmi ügyeit. Erre utalhat az előszó végén a mondat, amely nem csak magát, hanem az övéit is a címzett oltalmába ajánlja: »Hisce itaque et me meosque fidei tuae commendo.” Mintha Laurentius a csalad egy vagy tul fiatal, vagy egy szerény képességti irodalmi faktora, értelmiségi lobbistaja lenne. Ráadásul a jelek szerint olyannyira szerény képességű (vagy olyannyira fiatal?), hogy össze is keveri a két testvért egymással, vagy egyszerűen nem is tud róla, hogy akkoriban nem egy, hanem két Rueber is hadakozik a végeken. Ez azonban további kérdéseket is felvet a szöveggel és szerzőjével kapcsolatban. Először is, miért gondoljuk azt, hogy összekeverte a két testvért? Erre rögtön a legkézenfekvőbb válasz az ajánlás címzése, amely dux summi Pannoniae superioris-nak nevezi Ruebert. Ez vagy humanista retorikai játék (bár egy megszólításban fölöslegesnek tűnik, hiszen a hivatalos címnek nagyobb a becse), vagy Eiseler csupán nem volt tisztában a titulusokkal. A fenti megnevezés valószínűleg a supremus capitaneus Partium regni Hungariae superiorum-ra utal. Árulkodó lehet az is, hogy Eiseler egyszer sem írja le Tokaj nevét, márpedig Karl Rueber hivatalosan supremus capitaneus in Tokai volt. Viszont megnevezi Kassát, ami megint csak Hansra/Johannesre utal, aki a fenti cím birtokosaként egyben kassai kerületi főkapitány is, és Eiseler művében innen vezeti ki seregét a dicsőséges csatába. Ez a tévedés arra utal, hogy az Eiseler család — fogalmazzunk úgy — nem volt a tűz közelében. Tózsa-Rigó Attilától tudjuk, hogy 1574-ből van nyoma Hans Rueber és a másik bécsi ,borklán", a Stamp család üzletelésének, akik a 16. század közepén az Eiseler családba be is házasodtak." Hogy Pálffy Géza ugyanerre az adatra utal-e, nem tudom, de az Österreichisches Staatsarchiv iratära hivatkozik, amely szerint Rueber a Dunán szállított tokaji bort a Német-római Birodalomba." Nem tudjuk, mi történt az 1570-es évek közepe után Rueber és a bécsi borkereskedők között, de az biztosan állítható, hogy Karl Rueber tokaji kapitány és Hans Rueber kassai generális személyét csak az keverhette össze egymással, aki nem ismerte és semmilyen kapcsolata nem volt a Kassai-Nagysärosi-Tokaji kôrzettel. Ha az Eiseler családnak bármiféle érdekeltsége lett volna az 1580-as évek elején Tokaj kôrnyékén, akkor nem követnek el ekkora malőrt. 6 Ugyanebben a kötetben Pilcius patrönusänak, Hansnak is dedikält egy törökverésre szabott parafrázist a 79. zsoltárra. Pincius 1583, K4-K5", L2-L3". Ezenkívül Mento Gogreff, Hans Rueber udvari papja többek között a két Ruebernek ajánlotta evangélikus vitairatát. GOGREFF 1579. 7 Tézsa-Ric6 2022 - lásd kötetünkben. 8 PArrry 2015, 121. 44
