OCR
tőlem telik — lelkem irántad való szolgálatkészségét. Tehát most ezekkel a sorokkal ajánlom magamat és az enyéimet is oltalmadba. Élj egészségben, te nagy reménysége a hazának! Strasbourg, az emberiség megváltásának 1581. éve. [A2"] Mondjátok, hej, mondjátok múzsák mind örvendezve vélem, a dalt Aonidák? zsivajával segítsétek kedvesen napvilágra vélem! Ragyogó Phoebus? vezetésével pengessetek a lanton szépen zengő dallamokat! Égi csillagok között daloljatok örökké a Mars viadalaiba vonuló káprázatos hősről, aki gyakran vonja ki örvendezve oldaláról szablyáját, veszi baljába pajzsát, teszi fejére győzedelmes, égbe meredő tollforgós sisakját és ragadja erős kezébe a nehéz lándzsát. A rettenthetetlen — veszedelmére az ellennek! — gyakran hajít villámló dárdákat a törökökre, akikben halálos rémületet ébreszt, amint összesereglenek és ámulnak remegve. A rémültek reszketve állnak borzadva a styxi haláltól.! Gyakran szónokol a táborokban, velem, ki majd elsőként fog az ellenségre rontani, óh ifjak, kardját hüvelyéből kirántva, pajzsát is kézbe kapva és a ló gyeplőit megeresztve kergeti szét az eltévedt török menetoszlopokat és bontja meg a harcedzett manipulusokat. Egyiknek fejét veszi, aztán felegyenesedve, megvillanó karddal döfi át egy másiknak a lágyékát és dárdájával mellkasokat üt át, hogy innen és onnan is közelharcban zavarja szét a fenyegető ellenséget. Éppen úgy, ahogy trójai Aeneas ejtett a kevély Turnuson sebet; úgy, miként Kheirón harcias tanítványa a trójai Hektór lelkét orozta el karddal;" és úgy, ahogy a marsi hős, Marius tette, aki levágta és a Styx hullámaiba küldte a kegyetlen kimbereket!" Ugyanígy hányszor aratott fenséges diadalt a török felett ez a fényes eredetű teuton? nemzetből és bárói házának ősi nemzetségéből származó férfiú! Azokat hányszor szorította vissza a hunok határaitól? És hányszor foglalta el a felperzselt földeket? Hányszor duzZasztotta a törökök kiontott vérének kanyargó folyóival a magyar földeket és vizeket? 2 Az ősi Boiótiának a múzsáknak szentelt Helikón- és Kithairón-hegységet is magában foglaló neve. Már a klasszikus irodalomban is a múzsákra vonatkozik, mint akik Aoniából származnak. 3 Apollón görög eredetű (p/oitosz) mellékneve, amely ragyogót, fénylőt jelent. Ebben a kontextusban mint a múzsák vezetőjére utal Eiseler. 4 Bevett szófordulat, amely a görög alvilág mitológiai folyójára, a Sztüxre utal. Ez az alvilági folyó választja el egymástól az élők és holtak világát. 5 Itt Eiseler valószínűleg , kisebb létszámú gyalogos egység" értelmében használja. A manipulusok alkották a római légió gerincét. Olyan zárt alakzatban harcoló, mégis viszonylag mozgékony 120 fős taktikai egységekről van szó, amelyek a hastati, principes és friarii három sorában álltak fel. Minden sor tíz manipulusra volt felosztva. Eiseler szövegrészletének nincs információs értéke, a kifejezéssel inkább klasszikus olvasottságát (Titus Liviust, vagy talán Polübioszt, esetleg Vegetiust) akarta csillogtatni. De az is lehet, hogy ezt is Plutarkhosznál olvasta. 6 A történetet Vergiliustól ismerjük (Aeneis XIID. A rutulusok királyát, Turnust párbajban megsebesíti, majd szívébe döfve megöli Aeneas. A bölcs kentaur, Kheirón tanítványa nem más, mint Akhilleusz, aki Hektórt ugyanúgy kergette körbe-körbe Trója falai körül, ahogy Aeneas Turnust a rutulusok fővárosának, Ardeänak falai körül (iasz XXN). 7 A szöveg Caius Marius (Kr. e. 157-Kr. e. 86) római politikus és hadvezér győzelmére utal, aki Kr. e. 101. július 30-án a vercellaei csatában megsemmisítő vereséget mérve az egyesített kimber, teuton, ambrón és tigurinus törzsekre lezárta a majd" egy évtizede folyó ún. kimber háborút. A történet egy másik iskolás olvasmányra utal, Plutarkhosz Párhuzamos életrajzok Pürrhoszról és Mariusról szóló fejezetére. 8 Általában germán, német értelemben. Azonban itt Eiseler zavaros hasonlatba keveredik, hiszen a következő mondatban Ruebert nevezi teutonnak, vagyis germánnak, aki Mariusként veri szét a törököket mint germán kimbereket (és így teutonokat is). 34