OCR
szőlőiről, amelyet , ritka szakértelemmel és szűnni nem akaró buzgalommal hozott letre”.”” Heintl volt az, aki 1817-ben arra bíztatta a Habsburg Birodalom szakembereit, hogy létesítsenek fajtaazonosító gyűjteményeket. A cikk megjelenése előtt, 1821ben Heintl már értékelte Görög fajtagyűjtő tevékenységét. Csoma Zsigmond szerint ez ösztönözte a tudós hazafit sajátja megalapítására," ami annyira jól sikerült, hogy a szakember tanulmányaiban többször is a jelentősebbek között említette. Az Al/gemeine deutsche Garten-Zeitung? és a brünni Morva-Sziléziai Mezőgazdasági Társaság értesítője is emlegeti Görög szőlőjét,? ez utóbbi elismerése jeléül tagjává is választotta. Görög Lajstromában nemcsak saját tapasztalatait, ismereteit foglalja össze, hanem a külföldi szakirodalmat is idézi: különösen a német, az osztrák és a francia szakírókat ismeri, de a hivatkozott szerzők között van spanyol, angol (ezen szerzők műveit francia vagy német fordításban olvasta), valamint magyar is.”° Habár Görög Demeter műve csonka maradt, és nem tekinthető modern értelemben tudományos szakkönyvnek, mégis nagy jelentőségű munka: szőlészeti, nyelvészeti, gazdasägtôrténeti és néprajzi forras.”” A reformkor mtivelédéstorténeti és konyvészeti alkotása, írott kulturális értékeink egyik megbecsülendő darabja. Görög művének hasonmás kiadásakor derült ki, hogy az hibás oldalakkal is könyvárusi forgalomba bocsátották. Ezt már maga a szerző is észrevette, ezért a még nem kötött példányokban kicseréltette a hibás lapokat. Mostani hasonmás kiadásunk a javított oldalakat is tartalmazza, de közöltük a kicserélt oldalak képét is a 118—119. oldalakon. 22 Franz Ritter von HeintL, Die Rebschulen zu Nexing und Wiirnitz, Oest Gratzer Zeitung, 1822. Nr. 3. Samstag den 5. Jänner, [5-6]. Uez: Oekonomische Neuigkeiten und Verhandlungen, 1822. Februar, Nr. 10. 73-74.: „Herr Hofrath von Görög besitzet in seinem Freyhofe zu Grinzing, umweit Wien, eine ausgedehnte und zahlreiche Sammlung von Reben aus den berühmtesten Weingebirgen der östereichischen Monarchie und aus dem Auslande, insbesondere aus Frankreich, Italien und aus den Gegenden vom Rhein, die er mit seltener Sachkenntniß und rastlosen Eifer zusammengebracht hat.” 23 Csoma 1994, 95-96. 24 Allgemeine deutsche Garten-Zeitung, 1825. Nr. 5. 29. Janer, 37: ,Einige pomologische Ansichten: Der k. k. Hofrath Herr von Görög in Wien sammelte gegen 600 Rebenorten aus allen Theilen der österreichischen Monarchie, um selbe zu prüfen und ihre Benennungen festzustellen. 25 Mittheilungen der k. k. Mährisch-Schlesischen Gesellschaft zur Beförderung des Ackerbaues, der Natur- und Landeskunde in Brünn, 1821. Nr. 19. November, 149: „Glücklicher war der Ausschluß bei seinen anderweitigen Bewerbungen. Durch die Güte desk. k. Hofraths, H. v. Görög in Wien, erhielt er aus den, unter dessen Direktion stehenden und mit fast allen in- und ausländischen Reben ausgestatteten Weinschulen 45 Sorten ungarischer Weinstöcke, wodurch die auf dem Franzenberge befindliche Sammlung der Reben aus diesem Königreiche die willkommende Ergänzung erhielt.” 26 Görög Demeter könyvtäräröl: ZvarAa 2014, 374-381; ZvarA 2016, 99-168; ZvarA 2020, 141-169. 27 Sımon A. 2016, 209. 126