Oldal 103 [103]
OCR
96 új karikát. A" karika kötéshez fogván a" munkás , az ugyan azon egy tökén meghagyott két venyikének tetejét elmetizi ’s tsak három vagy negyedfél lábnyi (5 arasznyi) hoszszúságot hágy azoknak , azután mindegyiket a’ két hüvelykével odább megodább hajtogatja, mint az abrontsot, ’s arra vigyáz, hogy el ne pattanjon. Igy a" tövétol kifelé gérbiti’s a végét a töke mellé vert karóhoz köti, de úgy, hogy a" kötés harmadfél lábnyi magasságra (6 negyedfel arasznyira) essek a’ földtöl. A’ másik venyiket is, a’ szerent görbitgeti ’s amannak altal elleneben a? karóhóz köti , ugy valik a’ ket veszszöböl egy karika, melly a szölö-munkasoknak nem leszen akadalyokra, ha a’ karikänak egyik venyikéje a’ hegynek, a’ masik pedig a. völgynek esik ; ugyis legalább három lábnyi meszszeségre kell a’ karikäs tőkéknek állani egymástól. Erdélyben külömbözik a karıkara valo miveles az elöbbenitöl. Ott a szölötö kidll a’ foldbol, két, sot harom lábnyira is, nem egyenesen felfelé , hanem tsappanósan (rézsülb a? hegy felé dülve. Ezt a" majd ötödfélarasznyira fel nött fät to-derekanak, venfanak, ’s tserfanak is nevezik, ’s mellé egy ölnyi magasságú egyenesen álló karót vernek egy, vagy fél labnyi meszszeségre a’ tokétél, a hegy mentiben. E’ szerént a’. venyikék nem a’ fold színén gyarapodó törzsökből hajtanak , "s nönek, mint nálunk , hanem a? föld felett, a, most megnevezett szölötö-derekänak tetejen, vagy azittúgy nevezett szé k-én. A’ karika-kötes igy esik: & vinizeller nem a’ hegy vagy völgy felé, hanem oldalfélt all a tökenek, es a’ tö.dereka tetején álló két meghagyott magfát tövénél kezibe fogja, "s a markán felyül a karóhoz köti, de nem szorosan, "s vígyázva meghajtogatja , azután egyiket jobb, a másikat bal kéz felé, karika formára legörbíti, a két végét egy kevéssé öszsze fonja és a" karó háta megé állván , annak alsó részéhez köti , közel a? földhöz. A? töke-derekát is, ha engedi magát, ebbe a" kötésbe fogja, ha nem lehet meghajtani , valamivel feljebb köti a" karóhoz. De közönségesen három , ritkábban négy magfát szoktak hagyni, hogy ha egygyik vagy másik a! hajtás közben eltörnék vagy vakon maradna, az az nem hajtana , légyen mit venni helyébe. Ezeket is ıneghajtogatja, megropogtatja, 102
