Oldal 136 [136]
OCR
Az édes borok ellenében a savanyúbbak sűrűbbé teszik a testnedveket, mivel pedig emiatt azok szabad áramlása lelassul, kőképző és köszvényesítő hatásukkal kell számolni. Ha tehát az időjárási viszontagságok okán akadályoztatva van a szőlők beérése, Domby azt javasolta: hozzáadott cukorral tegyék azokat édesebbé, ezzel pedig egészségesebbé. Ha valaki az édes borokból fogyasztana a kelleténél többet, a testben vérrel teli állapot alakul ki, ami ahhoz kapcsolódó betegségeknek, mint a pangás vagy a vérömleny, ágyaz meg. A seprőt tartalmazó nem letisztult borok többek között görcsöket, gyomorrontást, vese- és fejfájdalmat okozhatnak. A legszubtilisebb részeket tartalmazó borok (az előző fejezetekből kiderült, hogy itt az esszenciáról és az aszüröl van sz6) gyögyhatäsait illetöen a Hoffmann-nak hitt Welsch"? és Domby hasonló állásponton voltak. Alkotóelemeik finomsága és tisztasága okán a kiválasztás legkedvezőbbnek nevezett folyamatát: az izzadást támogatják, ez a legjelentősebb hasznuk orvosságként, kiegészítve azzal, hogy a többinél az életerőt is jobban erősítik. Napjainkban sem elhanyagolható szempont, hogy egyikük sem tud az esszencia és az aszú káros hatásairól túlzott fogyasztás esetén sem, Domby szavaival élve , igen dicséretes az a tulajdonságuk is, hogy akkor sem okoznak fejfájást és akkor sem nehexitik el a többi tagokat, ha jelentős mennyiségben fogyasztják őket, míg tartanunk kellene ezektől a bajoktól, ha más borokat fogyasztanánk ugyanilyen mértékkel." Ezen tulajdonságai miatt a szerző méltán és büszkén idézte fel Hoffmann (Welsch) és Neumann megállapítását a tokaji bor elsőbbségéről Európa összes borát tekintve. Az azonos kémiai elemek különböző arányú jelenléte miatt eltérő tulajdonságokkal rendelkező, így a szervezetet különbözőképp stimuláló borok hatását Domby az életkorok, a nemek, a temperamentumok, sőt még az évszakok szerint is megvizsgálta. Ennek alapja minden bizonnyal a korban is elfogadott galénoszi dietetika volt. Galénosz ugyanis úgy vélte, a testekben keringő nedvek állapota — ezzel pedig az ember egészsége — különböző természet által meghatározott és nem befolyásolható, illetve az egyén által is befolyásolható körülményektől függ. Az első csoportba tartozik az életkor, az évszakok, illetve a klíma, az utóbbiba (sex res non naturales) pedig a levegő tisztasága, az elfogyasztott étel és ital minősége, az alvás — virrasztás aránya, a kiválasztás, a munka és a pihenés aránya, végül az indulatok. A hegyaljai borok orvosi célú felhasználhatósága ezek közül pontosan azon jegyek alapján vizsgálható, amelyeket Domby is felsorolt. A fiúk számára csupán a gyenge vagy vízzel kevert borok orvosi célú fogyasztását javasolta, hölgyeknél pedig a mértékletességet hangsúlyozta, idősek esetén viszont — egyetértve Behrens kijelentésével, aki , az idősek tejenek” nevezte a magyar borokat — Hoftmannt (valójában Welscht) idézve kifejezetten javasolta a tokaji borok mértékletes, de rendszeres fogyasztását. A magasabb alkoholtartalmú borok az izzasztó, méregtelenítő hatásuk miatt ősszel és télen fogyasztva a legideálisabbak, a gyengébbeket viszont inkább tavasszal és nyáron kell inni, hogy a különböző lázas állapotokat és vérömlenyeket megelőzzék a segítségükkel. 102 MAGYAR 1996, 236—237. 103 Domsy 1758, 37. 135
