Oldal 124 [124]
OCR
Az első fejezet a tokaji bor elnevezését, a borvidék kiterjedését és a geográfiai viszonyokat veszi számba, több esetben, például a borvidék földrajzi kiterjedtségét illetően is pontosítva az addigi ismereteket. Ugyanitt jelenik meg a borvidék megítélését negatívan befolyásoló, egyre inkább elhatalmasodó probléma: a borhamisítások leírása is. A tokaji egyre erősödő hírnevét központilag is védeni próbálták. Ahogy Domby is utalt rá, 1737-ben Zemplén vármegye rendeletben írta elő, hogy a polgárok vigyázzanak a bor jó hírére, tehát nem hozhatnak be a Hegyaljára más termőterületekről származó borokat, hogy jelentős haszonnal eladják azokat. Ezzel Tokaj-Hegyalja a világon elsőként zárt borvidékké vált, ám ettől függetlenül is előfordult, hogy különböző praktikákkal szabtak magasabb piaci árat a rosszabb évjáratú boroknak bel- és külföldön egyaránt. Ezeket a szerző fel is sorolja: a más hazai borvidékről származó bor tokajiként való árusítása mellett rosszabb évjárat esetén külföldi világos sör söprűjével, alsó-magyarországi bor vagy spanyol aszú hozzáadásával, cukorral és főzéssel édesített ital volt. E hamisítások jellemzőit Hoffmann (azaz Welsch) is hasonlóképpen írta le, azzal kiegészítve, hogy a csalásra könnyen rá lehet jönni, mert a hitvány bortól fáj az ember feje és elbágyad a teste nagyobb mennyiség fogyasztása esetén." Domby egy kifejezetten egészségkárosító hamisítási eljárásra: a bor ólommal történő édesitésére is kitért, megoldási lehetőséget is kínálva ellene. Ismert probléma volt, hogy a tokaji, a rajnai, a moseli névvel eladott savanyúbb, rosszabb minőségű borokat ólom hozzáadásával édesítették, hogy áron felül árusíthassák azokat. Az, hogy az ólommal bélelt edényekben édesebbé válik a bor, már az ókori Rómában ismert jelenség volt; ha azonban még forralták is a bort e kémiai elemmel, egy mérgező vegyület, az ,ólomcukornak? is nevezett ólom-acetát képződött. Hogy ellenőrizni lehessen, tetteke ölmot a borba, Domby Hieronymus David Gaubius (1705-1780) leideni professzor, kémikus kísérleti eredményeit ajánlotta az olvasók figyelmébe, aki egy úgynevezett titkos erejű tintát (azramentum sympatheticum) kisérletezett ki az ólommal hamisított rajnai és moseli borok védelme érdekében. Ez egy uncia arzénból, két uncia oltott mészből és tizenkét uncia esővízből készült. Ha ennek porított és a vízzel elegyített keverékét a hamisított borhoz keverték, a folyadék opálossá vált, majd megfeketedett. A második fejezet a különböző szőlő- és bortípusokat veszi számba, kitérve annak természettudományi magyarázatára: mi okozza azt, hogy állagukban, ízvilágukban és színezetükben ennyire kiváló borok készülhetnek e területen. E kérdést Matolai János, Paulus Keler, illetve Friderich Hoffmann (valójában Welsch) is vizsgálta korábban. Matolai arról értekezett, hogy a kiváló termésnek egyfelől a hosszú, meleg ősz az oka, mely miatt a szőlőszemek megtöppednek, a másik pedig az aszúszőlőnek alkalmas fajták termesztése." Keler azt írta, hogy a hegyaljai kiváló borokat a szőlőfajták, a telepítés 54 24. fejezet, lásd MAGYAR 1996, 242—243. 55 Rapaics 1937, 592. 123
