Seite 89 [89]
OCR
s miután ezektől alaposabban felmelegedtek, a szőlőket mintegy a legfinomabb és legmegfelelőbb levet nyújtó fürdőben részesítik, és a lehető legnagyobb mértékben segítik a szőlőfürtök beérlelésében. Az a föld, amely mozdítható kövekkel kevert, kavicsos és homokos, a nedvességet kiválóan átereszti és a szőlőknek nagyon tisztán adja tovább a táplálásukra; mivel azonban úgy tűnik, hogy a nedvesség kevesebb hőben részesül, megfigyelhető, hogy az általa nyújtott még igen erős bor is kevésbé édes. Néhányan a tokaji bor rendkívüli kiválóságát az aranyat tartalmazó földből szokták eredeztetni. A tudós Siegesbeck? arról számol be, hogy az a tokaji körzetből hozott és kis kövekkel kevert föld is, amelyet ő birtokol, teli van úgynevezett aranylángocskákkal.?? De annak a kifejtését, hogy miként megy át a valódi arany a szőlők levébe és hogyan nemesíti azt, azoktól kell kérni, akik az arany, a cukor és a szőlő egymásra gyakorolt hatásáról és az arany és a bor felbonthatatlan szövetségéről szeretnek beszélni. Úgy tűnik, tapasztalatukkal igazolják, hogy a természetes arany éltető lévé tud változni. Valóban nem lehet tagadni, hogy olykor olyan fürtök nőnek itt, amelyek szemeiben bizonyos pontocskák avagy magok aranyként csillognak. Emlékszem, hogy egykor magam is nagy gyönyörűséggel szemléltem ezeket. Ám hogy ezek nem valódi aranyból vannak, azt a tudós Raymann," eperjesi orvos igyekezete leplezte le gondos kísérletével, amelynek leírása az Annales medico-physici Wratislaviensesben található. A tűzben ugyanis kis repülő részeket talált, de nem tudta azokat higannyal elegyíteni avagy amalgámozni, annak folyton a felszínére törtek. Ezek természetének kiderítését további vizsgálatra hagyta. IX. § Egyéb okok, amelyek a borunk kiválóságát növelik vagy csökkentik. Azt tapasztaljuk, hogy a régi szőlők termései édesebbek és nemesebbek, ezzel szemben az új szőlők nagyobb száma növeli ugyan a bor mennyiségét, de annak nemességét csökkenti. Teljes joggal sorolják azon okok közé, amelyek 1718-ban a tokaji borok keserű és kellemetlen ízét adták, hogy nagy és azelőtt szinte szokatlan mértékben telepítettek új szőlőket." Vannak bizonyos szőlőfajták, amelyek a többinél jobban édesítik a bort: mint az érési idejéről augusztának" mondott és az albula, " amely a szemek és a levelek színéről kapja a nevét, és az, amelyet a mieink rendkívüli édessége miatt királyi édességgel megajándékozottnak" hívnak. Mások a bor erejéhez járulnak hozzá, mint a tumidula,? amely duzzadt szemeiről kapta elnevezését. Vannak ezek52 Johann Georg Siegesbeck (1686-1755) merseburgi szärmazäsü orvos, botanikus. 53 Fischer 1732, 61. 54 Johann Adam Raymann (1690/92-1770) Eperjes, majd Säros värmegye föorvosa. 55 RayMann 1720a, 1719. 56 goher 57 köverszölö 58 királyi édes vagy királyszőlő: régi, ma már nem termesztett szőlőfajta 59 furmint 88
