Seite 88 [88]
OCR
Nescia plebs coelum gemitu raucoque fatigat Aere; sed obscuros non aerea sonantia nimbos, Non gemitus, non vota fugant: furit horrida nimbis tempestas.” Ilyenkor az éretlen szemek az esövizes letöl szethasadnak, megfonnyadnak, olyanok lesznek, mint az aszisz616, de kellemetlenek és fanyarok. Ekkor a hegy felső része előnyösebb a középső és az alsó résznél, a vizek ugyanis onnan folynak le a legkônynyebben. A szőlőt kis haszonnal, silányan és rothadtan gyűjtik be, az arc fintorodik a bortól, az íze kellemetlen a szájban, belül semmi ereje. Amikor pedig az év minden részében jó idő van, ami sem túlzott szárazsággal, sem túlzott nedvességgel nem jár, az olykor csapadékos forró nyárhoz még nagyon hosszan tartó meleg és a fürtöket tökéletesen beérlelő és kiszárító ősz társul, ekkor végre lélegzet-visszafojtva várják az igen gazdag és bőséges szüretet. VIII. § A tokaji bor eltérő minőségét a különféle talajból is lehet eredeztetni; a fehér és vörös föld termi a legnemesebb szőlőket. Mindennapi tapasztalat, hogy a földben mint anyában lévő nedvek átveszik annak tulajdonságát. Ezért tehát ha más és más természetű földből kerül a szőlőkhöz a tápláló víz, szükségszerű, hogy a termésük is sokféleképpen változik. Aki a tokaji föld sok fajtájáról, úgymint a fehérről, vörösről, feketéről, pirosról, kocsonyásról, homokosról, kövesről szeretne egyenként számba véve külön-külön olvasni, részben a tudós Fischer Dánielnek" a tokaji orvosi földről írt hosszas értekezésében, részben Matolai úrnál talál ezekről." Mindegyiknek olyan az összetétele, hogy ha az időjárás megfelel a természetüknek, és a hegyek terméketlenségén trágyával vagy a termékenységet zsíros és olajos részekkel növelő trágyás anyaggal segítenek, azok a legnemesebb bor szülőföldjévé válnak. Azonban két fajtáról kiderült, tudniillik a fehérről, amely kívül morzsolható, beljebb pedig kemény és köves — a Tokaji-hegy felszínének legnagyobb részét ez fedi —, és a vörösesről, amely tömör, sűrű és ragadós — igen gyakran fordul elő a többi hegyen -, hogy az összes többinél előnyösebbek a szőlők számára és a legédesebb borokat termik. Az utóbbival kapcsolatban az a rendkívüli, hogy esős évben nem maradnak rajta épek a szőlők, ám kissé szárazabb évben kimagaslóan édes gyümölcsöket hoz. Úgy tűnik, hogy amaz a belső keménységével, ez pedig a ragadós sűrűségével járul hozzá a termés édesebbé tételéhez; nagyon hosszan képesek ugyanis a Nap sugarait megtartani, 49 ,A tudatlan nép sóhajtozik és kiáltozik az ég felé, de a sötét fellegeket sem a hangok, sem a sóhajok, sem az óhajok nem futamítják meg, a borzalmas vihar fellegekkel tombol." (Pető Gábor fordítása) Lásd VANIERE 1730, 204. 50 Daniel Fischer (1695-1746) kesmärki orvos. 51 Fischer 1732., MaToLaı 1744. 87
