Seite 86 [86]
OCR
— a középső résznek adni a pálmát. De ezen a részen a szőlők lejtős és emelkedős, változatos mélyedésekkel és kiemelkedésekkel tagolt helyeken húzódnak, amelyek nem csak a Nap közvetlen sugarai számára hozzaférhetébbek, hanem a mindenhonnan visszatükröződő és visszaverődő sugarak számára is. A tudós Boerhaave, ? amikor a tűzről és annak hőjéről a legnagyobb hozzáértéssel és választékossággal értekezik, a következőképp fejti ki ezeknek a sugaraknak a csodás melegítő hatását: , De álljunk csak meg, azt is alaposan meg szeretnénk vizsgálni, hogy a talajunkról vagy az épületekről, még a hegyekről visszaverődő sugarak is kifejthetik hatásukat; így egyes helyek a Napnak ugyanarra a látványára rendkívüli és a többi helyhez képest gyakran elég nagy hőben részesülnek." Az alsó rész szőlői a síkságra ereszkednek le, ahol szinte egyáltalán nincsenek visszaverődő napsugarak, amelyek fokozzák a hőt és az egyenesen ide bocsátott sugarakat azoknak a fáknak a lombjai nyelik el, amelyek többnyire öltöztetik. Végül az itt összegyűjtött és tavat képező esővíz nem csak alacsonyabb rendű táplálékot szolgáltat, hanem a föld hőmérsékletét is hidegebbé teszi. Abból származtatjuk, hogy ezeknek a hegyeknek a csúcsain kevesebb a hőfok, mivel ezeken ritkább a levegő ahhoz, hogy a Nap sugarait összegyűjtse és kevésbé alkalmas arra, hogy visszatartsa, és mivel itt nincsenek más sugarak, csak azok, amelyek a felhőkről visszaverődnek, ezeknek a hiánya jelentősen csökkenti a hőhatást. Az egyszerű nép abban a hiedelemben él, hogy a kimagasló helyek annál melegebbek, minél közelebb vannak a Naphoz. Ezzel szemben a legjelesebb természettudósok hőmérővel szerzett tapasztalatai arról győznek meg, hogy minél magasabbra megyünk a hegyekben, annál hidegebb lesz." Ezt mutatják a legmagasabb hegyek gerincei, amelyeket mind az egyenlítői, mind a forró égövben állandóan hó borít, és legvilágosabban a Kárpátok havasai tárják szemünk elé, hisz látjuk, hogy állandóan jég és hó fedi azokat. Ki fogja tagadni ezután, hogy a talaj ezekben az alacsonyabban fekvő szőlőkben melegebb, és hogy azokban pedig, amelyek a kissé magasabb hegyek tetejét foglalják el, hidegebb van? Ki vonja kétségbe a továbbiakban is, hogy nem a meredek és lejtős helyeken forróbb a nyár, és hogy nem a középső rész szőlőt termő theatrumaiban a leggazdagabb a szüret a napfény visszaverődése miatt? Innen érthető annak az oka, hogy a hegyaljai polgárok miért művelnek ritkábban szőlőt a laposabb helyeken és a magasabb hegyek gerincein, és hogy miért nincs megművelve a Tokaji-hegy csúcsa. Méltán vonta kétségbe Bátsmegi úr, hogy ezeknek a boroknak az ismertségéhez és kiválóságához a hegyek magassága nagyban hozzájárulna, hiszen ezt meggondolatlanul azon fő okok között tartották számon, amelynek a tokaji bor egyedülálló tulajdonságát köszönheti." Nem érdemelnek hitelt azok a jelentések, amelyek arról számolnak be, hogy Magyarország legnemesebb borai a hegyek gerincein és az elsőrangú tokaji bor a magas hegy csúcsán terem." 43 Herman Boerhaave (1668-1738) flamand származású orvos, a gyakorlati orvostan, a kémia és a botanika egyetemi professzora a leideni egyetemen 44 BoERHAAvE 1732a, 104. 45 Florin Périer (1605-1647) bizonyitotta, hogy a légnyomás a magassággal csökken. 46 BAcsmecyet 1721, 331. 47 HOFFMANN 1739, 124, 143.; BEHRENs 1710, 377. 85
