OCR
hogy a többi oldalon néhány vadszőlőízű bor terem, ám ezek keletre, nyugatra, északra néznek. Ezekről bővebben az Aznales medico-physici Wratislaviensesben." Nem vonom kétségbe, hogy az említett férfiú abban az évben édesebb borra tett szert az északra néző szőlőiből, ám úgy vélem, ezt nem azok jobb fekvésének, hanem annak a száraz időjárásnak kell tulajdonítani, amely akkoriban uralkodott, miként arról ugyanezen Annalesböl ertesültem.* Ha ugyanis igaz, amit a férfiú ugyanezen megfigyeléseiből bizonyítani lehet, és amit most mi is teljes egészében jóváhagyunk, hogy a déli irányba elhelyezkedő szőlők nagyobb forróságnak vannak itt kitéve, akkor az sem tagadható, hogy az északiak később száradhattak ki és jobban bővelkedtek olyan nedvességben, amely abban a forró időjárásban a szőlők termését jobbá és édesebbé tette. VI. § Minthogy a magasabb hegyeinken a szőlők kettős vagy hármas tagban vannak, amelyek azok csúcsát, lábát és középső részét foglalják el, a bor kiválóságát azon kívül, hogy a szőlő fekvése menynyire van kitéve a déli napsütésnek, az is befolyásolja, hogy a hegyek felső, alsó vagy középső részéről van-e szó, amelyek közül ez utóbbi méltán előnyösebb a másik kettőnél. Ha valaki külön-külön kóstolja meg ezeknek a részeknek a borait, örvendetesen tapasztalja, hogy az alsó rész borai hígabbak, a felsőé erősebbek, valamennyi közül a középsőé a legédesebbek és legnemesebbek. Akik végigjárják ezeket a hegyeket, arra figyelnek fel, hogy az alsó részen a szőlők bogyói nagyobb tömegűre nőnek, bővelkednek tápláló nedvben, a vártnál gyorsabban kezdenek rothadni, főként száraz nyár esetén bizonyulnak a legízletesebbnek. Ezzel szemben azt látják, hogy a felső részen a szőlők bogyói alig érik el azt a nagyságot, kevésbé lédúsak, főként csapadékos nyár esetén lesznek kiválóak, valamint hogy mindkét részen gyakrabban fagynak meg még a beérés elött. Toväbbä azt tapasztalják, hogy a középső részen növekednek leggyorsabban a szőlőfürtök, a legtöbbször itt be is érnek, elérik édességük teljességét és a tökéletes állapotukat, a legritkább esetben és a legkésőbb éri őket a fagy. Ezért méltán jutnak arra a következtetésre, hogy a termés nemessége alapján a középső részt többre kell becsülnünk a többinél, és ezt kell tartanunk a legkiválóbb bor termőhelyének. Az érzékeinktől kapott segítség arra sarkall minket, hogy keressük ennek a természeti okát; ez ugyanezt fogja igazolni. Fentebb már említettük, hogy a borok minőségében a Napnak van fő szerepe. Részben, mivel ez érleli meg a szőlők levét, részben, mert ez teszi a földet kegyesebbé, amely gyakran kénytelen a Kárpátok hegyeinek zordon fuvallatait megtapasztalni. Ha ezért a hegyek középső részén süt a Nap leghatékonyabban, a hegyek lábainál vagy csúcsainál fekvő szőlőket kevésbé melengeti, jogosan fogjuk tehát mi is — a többiekkel összevetve 41 BácsMEGYEI 1721, 330-332. 42 RayMann 1720a, 1719. 84