Seite 79 [79]
OCR
III. § Nagyobb a jelentősége azoknak a kérdéseknek, amelyekre méltán vár választ mindaz, aki távol él a mi földjeinktől. Azokat a borokat, amelyeket Magyarországon hegyaljai megnevezéssel illetnek, Magyarországon kívül jogosan lehet-e tokajinak mondani? A kereskedők nem szednek-e rá ezzel a tetszetős névvel más népeket? Honnan származik ez a megnevezés? Ha az ugyanolyan tulajdonságokkal rendelkező borokat jogosan illetjük ugyanazzal a szóval, nem kétséges, hogy törvényes ezeknek az ugyanazt jelentő szavaknak a felcserélése is, hisz nincs különbség, hogy melyiket használjuk. Ez a valamennyi közt a legszebb fekvésű és legmagasabb hegy olyan szőlőkkel bővelkedik, amelyeknek a borai rendkívüli édességükkel kedveltetik meg magukat. De a természet bőkezűen osztja szét a hegyek két vonulatán is a borait, amelyek nem kevésbé édesek: a Tokajihegy spiritust? tartalmazó, kellemes ízű, aranyló színű és erős illatú borokat nyújt, de más hegyeken is találunk olyanokat, amelyek éppúgy büszkélkednek ezekkel az adottságokkal. Ha az évek múltával nem lesz valami bajuk, hanem nemesebbekké válnak, ezek is oly sokáig eltarthatók, mint ahogy egy lengyel fejedelem is egy száz éve őrzött bort tálalt fel egy lakomán, ha hitelt adhatunk megbízható forrásunknak.?" Ha nem tévedek, ellen fogod vetni, hogy a hegyek két vonulatán, akár azért, mert kevésbé éri napfény, akár a renyhe talaj miatt gyengébb minőségű borok születnek. De a Tokaji-hegyről minden honfitársunk velem egyöntetűen azt állítja, hogy az is éppúgy ad néhány bizonytalanabb nemességgel rendelkező bort. Ennek többféle okáról majd a következő részben fogunk szót ejteni. Talán azt fogod mondani, hogy a magyarok által Mézes Málénak," a németek által Zucker-Bergnek nevezett szőlőhegy — amelyről azt állítják, hogy a bora ismertségében felülmúlja a többieket — kitűnik a Tokaji-hegyen, s erre való tekintettel a közeli hegyek borai nem tudnak ugyanolyan értékesek lenni. Elég alapos okod van, hogy erre az álláspontra juss, hisz szinte minden szerző munkájából, akik csak írtak erről — a hazaiakat is beleértve —, erről értesülsz, azt leszámítva, hogy a leghitelesebb tanú, Matolai János erről semmilyen említést nem tesz. Ez teljes egészében olyan hiedelem, amely nagyon sok ember lelkében régóta mélyen gyökerezik. Ha azonban az igazságtartalmát a hegyaljai föld lakóitól szeretnéd megtudni, rájönnél, hogy egy kissé másként áll a dolog. Ők is nevezetesnek tartják ezt a szőlőhegyet, elismerik, hogy a bor, amelyet terem, rendkívül édes, kellemes ízű, azt azonban visszautasítják, hogy ezeket a tulajdonságokat a legmaga28 A spiritus Domby, ahogy kortärsai számára is többértelmű kifejezés volt: jelentette egyfelől a bor egyik összetevőjét, melyet a kémiai tulajdonságai alapján ma az alkohollal azonosíthatunk, másfelől a XVIII. század közepén a fogalomnak még létezett egy elvontabb, kemiatrikus jelentése is, mely szerint minden létező organizmus tartalmaz egy testetlen matériát, a spiritust is, mely az életfunkciók zavartalanságára is hatással van. Hogy e jelentésbeli árnyalatok ne okozzanak zavart a szövegértelmezésben, a spiritus szót nem fordítottuk le, de ahol szükséges, jelezzük az aktuális jelentését. Lásd SZATHMÁRY 1934. 29 Marotat 1744, 19-20. 30 ma: Mézes-Mály Tarcal határában 78
