OCR
7. HATEKONY INTERVENCIOK A NOI SZERHASZNALAT KEZELESEBEN ® 119 (itt: absztinencia) jutalommal való megerősítése (Donatelle és mtsai, 2004) vezetett eredményre. Traumatizált szerhasználó nők esetében az elfogadás- és elköteleződésalapú (ACT) terápiák alapelveit felhasználva a betegségbelátás növelése hozott eredményt, amely elősegítette az elköteleződést a terápia iránt (pl. család, kapcsolatok fontossága), ezáltal növelve a terápián résztvevők önbizalmát (Lanza és mtsai, 2014). 7. ábra. A szerhasználat kezelése megközelítéseinek fejlődése a nemi különbségek szempontjából az 1900-as évek közepétől napjainkig (Grella, 2008 nyomán; Gács-Kaló, 2017) 1960-as évek 1970-es évek 1980-as évek 1990-2000-es évek 2000-napjainkig au 2 Biológiai és Speciális Kapcsolati teória Alert mintklieng pszichoszociälis csoportok &s különbségek szervezetek Erősségekre alapozott kezelés A nő mint anya Gyermek- Traumainformáció gondozás A traumaspecifikus intervenciók (Fowler, 2011; McHugo, 2005; Messina, 2010) olykor a speciális alpopulációkkal végzett terápiás munka hatékonyságát mutatták be. A szerhasználó nők száma arányaiban magasabb a börtönviselt és a hajléktalan populációban a férfiakhoz képest (Open Society Foundations, 2018), ezért az ezeknek a csoportoknak nyújtott speciális szolgáltatás különösen fontos lehet. À bürtôn-szintéren a traumafékuszü viselkedésteräpiäs megközelites (McHugo, 2005) és a kapcsolatterapia (Messina és mtsai, 2010) eszközeit felhasználó beavatkozások is eredményesnek bizonyultak. A hajléktalan bántalmazott nők körében a holisztikus test-elme kapcsolatra alapozó intervenciókat találták hatékonynak (McHugo, 2005). Traumatizált szerhasználó nőkkel végzett munkában a tudatos jelenlét (mindfullness), az interperszonális kapcsolatok, az érzelemszabályozás és a distressztolerancia növelése bizonyultak hasznos eszközöknek (McHugo, 2005). Szexuális vagy fizikálisan bántalmazott szerhasználó nők csoportjában a pszichoedukációs jellegű programban különböző készségek elsajátítása és a szociális funkcionálás segítése zajlott hatékonyan (Fallot-Harris, 2002). Végül szerhasználó anyák számára a mentalizációs készség fejlesztése (MBT) volt célravezető az intervenciók hatékonyságának vizsgálata alapján (Suchman és mtsai, 2010).