OCR
7. HATÉKONY INTERVENCIÓK A NŐI SZERHASZNÁLAT KEZELÉSÉBEN A nemzetközi drogszakmai és egészségügyi ajánlásokban (EMCDDA 2005, 2006, 2009, 2010; Benoit-Dambélé, 2015; WHO, 2014) régóta központi tartalmi elem a genderalapú megközelítés a drogkutatásokban és a speciális lányoknak/nőknek nyújtott szolgáltatásokban. Ezek a nemzetközi szakmai útmutatók és dokumentumok felhívják a figyelmet arra, hogy a lányoknak/nőknek speciális igényeik vannak (biológiai, pszichológiai és társadalmi okokból), amelyeket speciális ellátással ajánlott kezelni. A nőkre speciális sérülékenység jellemző a reproduktivitásból fakadó biológiai, pszichológiai és társadalmi elvárások okán, a vizsgálatok szerint fogékonyabbak a szerhasználatból fakadó fizikai és pszichoszociális ártalmakra, és nagyobb a kockázata a kialakuló egészségügyi problémáknak, mortalitásnak, komorbid zavarok kialakulásának. A korábbi fejezetben leírtak alapján az okok egyéni és társadalmi-intézményi szinten is megjelennek. Egyéni szinten a lányok és nők gyakrabban éreznek bűntudatot vagy szégyent a szerhasználat miatt, anyaként alsóbbrendűnek érzik magukat, és kevésbé keresnek segítséget a szerhasználat következtében kialakuló fizikai és pszichés problémák miatt. Intézményi és társadalmi szinten a lányok és nők szerhasználattal összefüggő problémáira való nyitottság hiánya, a stigmatizálás és a biztonságos tér hiánya jelennek meg elsősorban a kezelésbe kerülés akadályaiként. A nők gyakrabban komplexebb és nemspecifikusabb kezelést igényelnek, amelyben az érzelmi szükségleteikre is reflektálnak, valamint figyelembe veszik azokat a társas-társadalmi szempontokat, amelyek hátráltatják a kezelésbe kerülésüket (pl. gyermekkel együtt való ellátás, gyermekmegőrzés). A komplexebb kezelés elsősorban azt jelenti, hogy jól képzett szakemberek képesek felismerni a trauma okozta tüneteket és mellékhatásokat, és nem esnek bele a sztereotip diagnózis- és prognózisalkotás hibáiba. Szerhasználati prevenciók és erre specializálódott kezelések már az 1960es években elkezdődtek, de valójában csak az 1990-es évek óta foglalkoztatja a nemzetközi irodalmat az a tény, hogy a nők és a férfiak közti különbségeket figyelembe kell venni kezelésük során, kiemelt tekintettel a fiatalabb korosztályra. Számos kutatás szerint a genderneutrálisnak szánt, általánosságban