Oldal 116 [116]
OCR
6.3. MÓDSZERTAN ® 115 és lakhatási körülményeik, akivel minden idejüket együtt töltik. A látszólagos anyagi biztonság azonban továbbra is a szegénység passzív áldozatává teszi őket, amitől ugyanúgy stigmatizáltnak élik meg az anyaságot. Nem tehetik meg, hogy bármit megvegyenek a gyermeküknek, szükségük van a segítségre, függő viszonyban vannak a szolgáltatóktól, az adományoktól. A tapasztalatok alapjan a („j6”) anyasäg fruszträlöbb, färasztöbb, izolälttä, depressziössa tesz, összességében sokkal nehezebb, mint számítottak rä (Lupton, 2000). Nem reális elvárások alapján ítélték meg őket, ami ahhoz vezetett, hogy ők is elkezdték hibáztatni magukat és más droghasználókat. Amikor figyelmet kaptak valamilyen külső személytől, azt nem önmagában és segítőnek, hanem intruzívnak, büntetőnek értékelték, ami erősítette a stigmatizált és diszkriminált élményüket (Banwell-Bammer, 2006). Ambivalencia és függőség jellemzi az anyaságot, ha ebben az új keretben a függőség valójában a társadalomtól, a jóléti rendszertől való függőséget jelenti is. 6.3.10. Konklúzió és módszertani kitekintés A bemutatott vizsgálat egy többéves kvalitatív kutatási módszerű megfigyeléses és interjús technikákon alapuló kutatói munka eredménye, amely során a szerhasználói populáció egy speciális csoportja (és saját magam mint kutató és anya) várandóssághoz és anyasághoz való viszonyának, értelmezésének feltárására került sor. A kvalitatív esettanulmányok egyik legfontosabb előnye az, hogy általa megismerhetővé válik egy jelenség, amely egy speciális kontextushoz és populációhoz tartozik. Ennek elérése érdekében a kvalitatív kutatásokban részletes beszámolók olvashatók a személyekről és a környezetről (settingről), hogy az olvasó a megfelelő kontextusban tudja értelmezni a vizsgálati eredményeket. Ugyanennyire fontos a vizsgálati, elemzési és interpretációs folyamat részletes ismertetése. Lényeges, hogy a vizsgálat vezetője megfelelően reflektív legyen a saját prekoncepcióit és élményeit illetően, amelyeken , átszűri" az értelmezéseket. A vizsgálat során - a reflexivitásnak megfelelően - többször kellett módosítani a vizsgálati tervet. A mintáról kiderült, hogy a vártnál sokkal kevésbé homogén: a női szerhasználói minta heterogén a szerhasználat minősége és mennyisége, a szenvedélybetegség és felépülés közötti skálán való elhelyezkedés, a kulturális háttér, agyermekekhez való viszony és a verbális kifejezőkészség szempontjából (Kaló-Rácz, 2010; Kaló és mtsai, 2011). Ezek a faktorok befolyásolták a várandóssághoz és az anyasághoz való viszonyt és azt arról való beszélni-tudást és nem utolsósorban a saját interpretálási lehetőségeimet.
