Seite 108 [108]
OCR
6.3. MÓDSZERTAN ® 107 és épp a pszichiátriára ment be detoxifikálásra, ezért vele 2014 áprilisában egy budapesti kórházban vettem fel a mélyinterjút. Az interjúk egyenként összesen legalább másfél órásak voltak, egy vagy két nap alatt több részletben rögzítettem őket diktafonnal, majd jegyeztem le a félig strukturált interjúknál is alkalmazott átírási szabályokkal. 6.3.7. Adatelemzés A kvalitatív kutatásokban az adatgyűjtés és az adatelemzés nem elválasztható folyamat - az adatfelvétel során szerzett tudás befolyásolja az adatfelvételt, és az adatelemzés már a legelső adatgyűjtési fázisban megjelenik. A kutató a kutatási kérdést mindvégig szem előtt tartva gyűjti és elemzi az adatokat, miközben reflektál a saját érzéseire, élményeire is. Különösen egy ilyen helyzetben, ahol a kutatási kérdés az, hogy milyen élmény a várandós vagy kisgyermekes szerhasználó anyák számára a várandósság és az anyaság, és a szerző maga is közben válik anyává, fontos az önreflexió. Az adatelemzéshez használt tematikus elemzés módszere az idiografikus esettanulmányokhoz javasolt, amikor egy jelenség exploratív jellegű, mély megértése a cél, és a minta nagysága nem nagyobb 10 esetnél, illetve az interjús technikákat megfigyeléssel és más kvalitatív módszerekkel is módunk van kiegészíteni. Ezek a módszerek a szöveges adatok interpretációjához járulnak hozzá. Minden szöveges anyagot - a félig strukturált interjúk (n = 20) és a melyinterjük (n = 2) ätiratait - elemeztem, a résztvevői megfigyelés és a dokumentumok a jelenség értelmezéséhez járultak hozzá. Az elemzéshez nem használtam kvalitatív elemzői szoftvert, egyrészt mert a szakirodalom nem javasolja (Willig, 2008), másrészt mert egy olyan szerteágazó, sok személyes feljegyzést tartalmazó, több éves kutatómunka interpretációja történt meg, amelyben egy szoftver alkalmazása szükségtelen határokat szabott volna. Az első fázisban az írott szöveg olvasása és újraolvasása, valamint a feljegyzések készítése történt. A szöveg újraolvasása közben kódoltam az olvasottakat: összegyűjtöttem az asszociációkat, kérdéseket, összegző kijelentéseket, megjegyzéseket, a speciális nyelvhasználatot, a hiányokat, a leírásokat. A második fázisban azonosítottam és címkéztem a témákat. A szöveg minden részére kiterjedően olyan témákat kerestem, amelyek fogalmi jellegűek, és valamilyen alapvető mondanivalót ragadnak meg a szövegből, illetve ahol volt lehetőség pszichológiai terminológia alkalmazására. A harmadik fázis az elemzésben a struktúra feltárása: a témák klaszterekbe rendezése és a klaszterek közötti kapcsolatok feltárása. Az összefoglaló
