OCR
6.3. MÓDSZERTAN ® 103 a főszereplőket és az alapvető cselekményeket, már a központi témámhoz (anyaság és szerhasználat) kapcsolódó cselekmények és viselkedések jellegére és ritmusára figyeltem. Ezt követte a szelektív megfigyelés (az első fázis 9 hónapja és a második fázis), amely során specifikus jellemzőket figyeltem meg (a résztvevők és a szolgáltatás megkülönböztető jegyei), illetve azokat a különbségeket, amelyeket a saját várandósságom és anyaságom váltott ki a megfigyeltekben és magamban mint megfigyelőben. A vidéki női lakóotthonban 3 napig tartózkodtam. Az alapelvek megegyeztek a fővárosi alacsonyküszöbű szolgáltatásnál végzett megfigyeléssel, azzal a különbséggel, hogy itt a mindennapi folyamatokban (pl. főzés, bevásárlás, séta) is aktívan részt vettem. Elsősorban azokkal a nőkkel (anyákkal) beszélgettem, akik a szerhasználók voltak és a mi segítségünkkel kerültek oda, de mivel az ő életterükben voltam, nyitottan álltam bárki felé. A szerepem aktív megfigyelő mint résztvevőként definiálható: a csoport tevékenységeiben aktívan részt vettem, de külső személy maradtam, és nem köteleződtem el a célok és értékek tekintetében. A megfigyelésről részletes terepnaplót vezettem. 6.3.6.2. Félig strukturált interjúk? Az interjúk felvétele két fázisban történt: az első felvétel 2009-ben (n — 20), a második 2010-ben (n — 12). Az interjú vezérfonalának kidolgozása és az adatgyűjtés egy olyan kutatáshoz készült, amelyben a várandós szerhasználó nők ellátását, az ellátórendszer viszonyát vizsgáltuk (Kaló-Mándi-Sógorka-Rácz, 2011). Az interjúban való részvétel kritériumai közé tartozott az önbevallásos szerhasználat mellett az igazolt terhesség vagy 3 év alatti kisgyermek. Az interjúalanyok informált tájékoztatást kaptak a vizsgálat céljáról, és tájékoztatáson alapuló beleegyezésüket adták az interjúhoz. Mindkét évben motivációs ajándékként 3000 forint értékű vásárlási utalványt (2009-ben a kutatás, 2010-ben a MEJOK Alapítvány által támogatva) kaptak, abban az esetben is, ha visszavonták vagy felfüggesztették az interjút. Az interjúkat az első szerző vette fel. Az interjú első része egy kérdőívből állt, amelyet az interjúkészítő olvasott fel, majd lejegyezte a válaszokat. A kérdőív az alapveté szociodemografiai adatok rögzítése érdekében került felvételre. A kérdőív Márványkövi, Melles, Légmán és Rácz (2008) mintája alapján az alábbi információkat tartalmazta: : Az alfejezet részleteket tartalmaz Kaló-Mándi-Sógorka-Rácz (2011) tanulmányából, a kiadó engedélyével.