Seite 99 [99]
OCR
98 m 6. A SZERHASZNÁLÓ VÁRANDÓS ÉS KISGYERMEKES NŐK ANYASÁG-FOGALMÁNAK FELTÁRÁSA Jelen vizsgálat kutatási paradigmája konstrukciós-interpretatív (Fassinger, 2005; Ponterotto, 2013), amely csak a kvalitatív módszerekre jellemző felfedezés-központú megismerési modell. Többszörös, egyformán érvényes, társas közegben és társadalmilag megformált valóságokat feltételez, amelynek feltárására első személyű beszámolókat (pl. naplók, interjúk) használ, és a következtetéseket a résztvevők , hangjának" hallatásával hozza meg. Interaktív viszony van a kutató és a résztvevő között, a kapcsolat vezet a jelentés megismeréséhez és a tapasztalat kifejezéséhez, és a kutató személyes részvétele is megjelenik az értelmezésben (Fassinger, 2005; Ponterotto, 2013; Rácz, 2006). 6.2.1. Középponti téma és kutatási kérdések A vizsgálat középponti témája a várandós vagy kisgyermekes szerhasználó nők várandósság- és anyaságértelmezése. Milyen élmény a várandós vagy kisgyermekes szerhasználó anyák számára a várandósság és az anyaság? Hogyan jellemezhető a szerhasználó nők anyasághoz való viszonya? Milyen tapasztalataik vannak az anyává válás különböző stádiumaiban? Milyen (nem várt) tényezők jellemzik a szerhasználó nők anyasághoz való viszonyának alakulását? 6.3. MÓDSZERTAN 6.3.1. Feminista-fenomenológiai paradigma A vizsgálat kvalitatív módszertannal készült feminista-fenomenoldgiai paradigmában. A kvalitatív vizsgálatok célja a különböző élményekhez, tapasztalatokhoz való hozzáférés és azok struktúrájának, minőségének leírása a résztvevők szempontjából. A kvalitatív kutató résztvevője az eseményeknek, megismerésre és nem irányításra törekszik, alkalmazkodik a kutatásban résztvevőkhöz. A feminista metodológiában alapelv a nők életének középpontba állítása és annak vizsgálata, hogy milyen jelentést adnak a tapasztalataiknak (Kitzinger, 2004). A fenomenológiai megközelítés lehetővé teszi, hogy a jelentéseket a vizsgált csoport világába belépve értsük meg. A választott episztemológiai háttér lehetővé tette, hogy a központi téma meghatározásakor a résztvevők specifikus tulajdonságai (szerhasználó, várandós) mentén közvetlenül a jelenségre vonatkozó kutatási kérdéseket tegyek fel. Az elméleti keret meghatározta az adatgyűjtési és -elemzési módszereket. Az adatgyűjtés célja a , női hang? és az , érvényes tapasztalat" (Kitzinger, 2004) megtalálása volt, ehhez többfajta
