Oldal 92 [92]
OCR
5.1. ASZERHASZNALO VARANDOS NOK JELLEMZOI ® 91 6. a gyermekvédelmi és szülői támogatás közötti feszültség növelése helyett minden erővel hatékony intervenciókat kell alkalmazni a családokban úgy, hogy az egyenlőtlenségek csökkenjenek, és a optimális kötődés alakuljon ki (Crome, 2010). Megállapítást nyert számos tanulmány alapján, hogyaz egészséges anya-csecsemő interakció elengedhetetlen a csecsemő optimális fejlődése érdekében. Ez a kapcsolat súlyosan sérülhet, ha egy anya drogokat használ a terhesség alatt és után. Bonnie (2004) szakirodalmi összefoglalója szerint az absztinencia fontos tényező a sikeres anya-csecsemő interakciót segítő intervenciókban, valamint az oktatás és a tanácsadási folyamat növeli az anya önbecsülését és önálló hatékonyságát. Schuler és munkatársai (1995) az újszülött ingerlékenysége és a társas támogatás közötti összefüggéseket vizsgálták, bejósolva az anya-újszülött interakciót, húsz szerhasználó és húsz szermentes, alacsony gazdasági státuszú anya viselkedését elemezve. A Brazelton-skála használatával megállapították, hogy a szerhatásnak kitett újszülöttek nem tartoztak az ingerlékenyebbek közé. Az újszülött észlelt ingerlékenysége és a pozitív anyai viselkedés attól függően változott, hogy milyen volt a droghasználat funkciója. A szermentes csoportban az észlelt újszülött-ingerlékenység összefüggésbe hozható volt a pozitív anyai viselkedés alacsony fokával. A szerhasználói csoportban az észlelt újszülött-ingerlékenység nem volt összefüggésbe hozható az anyai viselkedéssel. Ezek az eredmények kiemelik, hogy szükséges az újszülött, a gondozó és a környezeti faktorok együttes elemzése ahhoz, hogy a drogok közvetlen hatását kimutathassuk az anya-gyermek interakcióban. Brownstein-Evans (2001) húsz szerhasználó anyával végzett kvalitatív interjús vizsgálatot különböző ellátórendszeri szinteken (ártalomcsökkentő szolgáltatásban, fenntartó kezelésen, rehabilitációs központban), hogy feltárja az anyaságértelmezéseiket. Minden nő arról számolt be, hogy törődik a gyermekével, és , jó anya" szeretne lenni. Az anyaságot a normatív elképzelésekhez képest konstruálják meg. Különböző ideálokat, szerepmodelleket állítanak fel, amihez önmagukat, a saját képességeiket, a gyermekük jellemzőit hasonlítják. Banwell és Bammer (2006) összehasonlító kvalitatív vizsgálatot végeztek heroinhasználó (n — 22) és különböző szocioökonómiai státuszú anyákkal (kilencalacsony jövedelmű, tizennyolc társas izolációban élő és huszonegy közepes vagy magas jövedelmű) és öt év alatti gyermekeikkel Ausztráliában. A vizsgálat interjúkon és résztvevői megfigyeléses adatgyűjtésen alapult. Elemzéseik és eredményeik alapján megállapítják, hogy a szerhasználó anyák ugyanolyan passzív áldozatai a szegénységnek, mint az alacsony jövedelmű anyák, és a gyermekek számára a szegénység kizáró ok a beilleszkedésben. A droghasználó anyáknak nem voltak gazdasági vagy társas tőkéi ahhoz, hogy különbö
