Page 88 [88]
OCR
5.1. A SZERHASZNALO VARANDOS NOK JELLEMZOI ® 87 használói test (különösen az injekciós szerhasználóé) egy olyan, többszörösen értelmezendő és vizsgálandó felületet reprezentál, amely egy olyan személy számára, aki eleve bizalmatlan az ellátórendszer iránt, veszélyforrást jelent. Amikor a nem szerhasználó terhes nő kapcsolatba kerül az ellátórendszerrel, leggyakrabban az orvostudományi megközelítéssel találkozik -— ez gyakran elidegenítő a számára. A (nyugati) orvostudomány gyógyító szakmaként tekint önmagára, ezért a terhességet is úgy kezeli, mint egy, a normálistól eltérő állapotot, amit , gyógyítani kell" a meglévő módszerekkel, eszközökkel. Az orvos és a , beteg?" közötti - hierarchikus - viszony jellege, a használt orvosi eszközök és az a tény, hogy a nőgyógyászok többsége férfi (a testi empátia hiányával) azt eredményezi, hogy a terhes nő elveszíti a kontrollt és az autonómiát, amikor az egészségügyi ellátórendszerbe kerül (Young, 1984). Az ellátórendszer saját magát védi, mivel szeretné elkerülni a szolgáltatás túlterhelődését, és csökkenteni az orvostudomány által feltárt, bizonyított és bejósolható komplikációs lehetőségeket. Magyarországon a védőnők mint női segítők szerepe, jelentősége kiegyenlítő fontosságú lehet, ők az anyaságra és szülésre felkészítés élettani vonatkozásai mellett a pszichés nehézségekre is fókuszálnak (Asbóth, 2014). A droghasználók az orvosok (háziorvosok és szakorvosok) előítéleteivel is találkoznak - kutatások szerint a legkevésbé szívesen ellátott populáció a droghasználóké (Paksi, 2003; Demetrovics és mtsai, 2010; Boekel és mtsai, 2013). Várandós szerhasználók esetén további problémákat okoz az egészségügyi-szociális ellátórendszer morális ítélete, amely a legálisszer- és az illegáliszszer-használatot egyaránt érinti. Habár a legálisszer-használat több társadalmilag elfogadott és bejáratott intervenciós lehetőséggel rendelkezik (leszokást támogató programok, mérséklés elősegítése a napi gyakorlatban), a deprivált élethelyzetű, alacsony iskolázottságú társadalmi csoportok elérésére és életmódjának befolyásolására kevés hatékony eszköz, módszer és emberi erőforrás áll rendelkezésre. A morális ítéletek mögött legtöbbször nem azonosítható tárgyi tudás áll, holott az utóbbi évtizedekben több vizsgálat is készült a szerhasználat rövid és hosszú távú következményeit illetően. Például az USA-ban a Maternal Lifestyle Study (Anyai Életstílus Vizsgálat) longitudinális kohorszvizsgálatának keretében 1993 és 1995 között toboroztak gyermekeket négy különböző helyszínen, egészségügyi központokban (n — 8527). Az anyák kokain- és/vagy ópiáthasználók voltak. A vizsgálatok során a gyermekek mentális, kognitív és motoros képességeit és viselkedési jellemzőit vizsgálták (kérdőívekkel, interjúkkal; az anyai szerhasználatot vizeletmintán ellenőrizték). A kokain- és/ vagy ópiáthasználatnak antepartum kitett gyermekeknél általában alacso
