Oldal 66 [66]
OCR
4.3. TÁRSAS-TÁRSADALMI JELLEMZŐK = 65 beállított szubsztitúciós kezelés tüneteihez (Tuchman, 2003). Azoknál a nőknél, akik érzékenyebbek a tünetekre, és nagyobb fokú fizikai diszkomfortot, álmatlanságot, irritabilitást, szorongást és depressziót tapasztalnak, nagyobb lehet az esély a visszaesésre vagy a kockázatos szexuális viselkedésre. 4.3.1. A szerhasználó családja Az alkoholista szülők gyermekei sok traumát élnek át korai életszakaszuktól kezdve. Bizonytalanság, félelem és erőszak légkörében nőnek fel, ezzel már korán jelentős veszteségeket szenvednek el (Komáromi, 2009). Az alkoholista szülővel együtt élő diszfunkcionális családokra jellemző, hogy sérültek vagy rendkívül kaotikusak az érzelmi és fizikai határaik. Ezekben a családokban gyakran találkozhatunk felcserélt szerepekkel. Az érzelmek kifejezése többnyire gátolt, és a negatív érzelmek (szorongás, félelem, bűntudat, harag, szégyen) túlsúlyban vannak. A szülői alkalmatlanság magával vonhatja a gyerekek parentifikálódását, többnyire a legidősebb gyerekét, aminek következtében a család rendszere valamennyire működőképes marad (Komáromi, 2009). Valkai Zsuzsa Miért isznak a nők című könyvében alaposan körbejárja az alkoholproblémákkal küzdő nők szerepeit. Több mint a felük (58%) számolt be arról, hogy gyermekkorában a szüleivel való kapcsolatában vagy teljes elutasításban volt részük, vagy teljesen elkényeztették őket. Csupán az alkoholista nők 1090-a tett említést mindkét szülővel kapcsolatos pozitív kötődésről, ahol nem volt jellemző semmilyen irányú nevelési túlzás, s a szülőkkel átélt kapcsolatot a tolerancia, a békés megértés jellemezte. A többi 9096 szüleihez fűződő érzelmi kapcsolata viszont problematikus volt. Ennek a hátterében gyakran a szülők közötti házastársi problémák állnak (Valkai, 1987). A szociális tanulás elmélete szerint a deviáns viselkedés létrejötte a szerepmodellekhez köthető, s a tanult viselkedés, megfigyelés, utánzás, majd megerősítés révén jön létre. A pozitív megerősítés során kiemelkedik az alkohol nyugtató, ellazító, a csoportkohéziót erősítő hatása, minek következtében az illető a baráti körben elfogadásra talál, ezzel megerősödik (Akers-Cochran, 1985). A szociális-kognitív tanulási elmélet is a barátok és a szülők viselkedésének fontosságát hangsúlyozza. A megerősítésnek nem kell közvetlennek lennie, elég a megfigyelés vagy az, ha egyszerűen hallanak az adott szerről. A pozitív és negatív megerősítés egyaránt fontos, a negatív ellenpéldaként is szolgálhat egyes esetekben (Bandura, 1986, idézi Zsákai, 2008). A szociális fejlődés elméletében a kötődés és annak meggyengülése kap kiemelt szerepet. Az alkohol kipróbálásának hátterében nagy jelentősége van a szülőkhöz,
