Seite 60 [60]
OCR
4.1. BIOLÖGIAI-HORMONÄLIS JELLEMZÖK = 59 tüneteket és a sóvárgást, növelve ezzel az ellátásban maradás arányát (AllenHatsukami-Christianson-Nelson, 2004). A nőknél a hormonális életciklus figyelembevétele, a megfelelő stádium felismerése a terápia vagy kezelés sikerességét is befolyásolhatja. A vizsgálatok szerint genetikailag meghatározott az emberek alkoholtoleranciája, alkohollebontó képessége. Az alkoholtolerancia tehát öröklődik családon belül, így bizonyos családokban sokkal valószínűbb az alkoholizmus kialakulása. Ha az egyik szülő alkoholproblémákkal küzd, 7090-kal nagyobb az esély arra, hogy a gyermeknek is alkoholproblémái lesznek (Ágotha, 2017). Azoknak, akiknek gondoskodó, támogató szülői hozzáállásban volt részük, kisebb a szerhasználóvá válás kockázata (Brody és mtsai, 2009). Enoch vizsgálatai szerint a genetikai és a környezeti tényezők egyaránt befolyással bírnak az alkoholfüggőség kialakulásában. A korai életszakaszban átélt stressz nagymértékben lehet a pszichopatológiai zavarok és addikciók kialakulásának előrejelzője. A korai életfeszültség tartós változásokat idézhet elő neurohormonális szinten. Azoknak a gyerekeknek a nagy része, akik korai életszakaszukban tartós és súlyos stresszoroknak voltak kitéve, nem minden esetben betegedett meg pszichopatológiai értelemben. Mindebből arra következtethetünk, hogy a gén- és a környezeti hatások, a családi és társas kapcsolatok egyaránt fontosak az ellenálló képesség szempontjából (Enoch, 2011). A felnőttkorban átélt stresszes események, mint a munkahely elvesztése, szintén növelik az alkoholzavarok kialakulásának kockázatát, de erre vonatkozóan nemi különbségeket nem sikerült megállapítania Keyesnek és munkatársainak. Kutatásukból az derült ki, hogy a stressznek való kitettség lényeges meghatározója az alkoholfogyasztásnak és az ilyen irányú egyéni kockázatnak (Keyes—Hatzenbuehler-Hasin, 2011). 4.2. PSZICHOLOGIAI JELLEMZOK, JELLEMZO MENTALIS BETEGSEGEK A női és férfi szerhasználatot számos demográfiai és klinikai faktor különbözteti meg. A szerhasználó nők családi hátterére jellemzőbb, hogy a családtagok alkohol- vagy droghasználók (Heath-Madden-Bucholz és mtsai, 1999; Schuckit-Smith-Kalmijn és mtsai, 2000), ami biológiai (genetikai) és környezeti (családtörténet, környezeti stresszor) szempontból is előre jelző tényező lehet. Más kutatások a szerhasználó nő élettörténetében a családban betöltött túlgondoskodó szereppel találtak összefüggést (Nelson-Zlupko-Kauffman-Dore, 1995; Hunt-Frank-Moloney, 2015), ami azt jelenti, hogy az illető nő pl. olyan eseményekért is felelősséget vállal, amelyek nem rajta múlnak. A szerhasználó
