Oldal 45 [45]
OCR
44 m 2. AZ ADDIKCIÓ ELMÉLETEI ÉS MODELLJEI ban. A klasszikus megközelítések (morális, medikális, patológiás modellek) az addikció betegségjellegére fókuszálnak, míg a posztmodern megközelítések (pszichológiai, szociológiai, közegészségügyi, fogyasztói modell) hatékonyabban integrálják az addiktív viselkedések személyiségtényezőit és a fizikai, társas környezet összetevőit. A klasszikus megközelítésben a szerhasználókat (főleg, ha függők) betegeknek tartják, akik egyszerre öntudatlan áldozatai a betegségüknek, ugyanakkor morálisan elítélendők, mert nem tudnak megfelelni a döntéseikért és viselkedésükért felelősséget vállaló emberről kialakított képnek. A posztmodern felfogás elfogadja a rekreációs célú használatot s azt, hogy a szerhasználat vagy a viselkedési addikció örömet okoz az egyénnek, s hogy ez mennyire válik problémává számára, a társadalom felelőssége is. A posztmodern megközelítés szerint nem az absztinencia, hanem a tudatosság fontos. (Lásd 3. táblázat.) A posztmodern megközelítés érzékenyebb az egyenlőtlenségekre (rassz, nem, osztály stb.). Az addiktológia posztmodern megközelítései a női szerhasználat megértését, elfogadását is elősegítették. 3. táblázat. Az addiktológiai értelmezési keretek, a klasszikus és a posztmodern megközelítésének összehasonlítása - összefoglaló táblázat Klasszikus megközelítés Posztmodern megközelítés " az addikció betegségjellegére fókuszál; " hatékonyabban kezeli a társadalmi egyenlőtlensége" a szerhasználatot deviáns viselkedésnek tekinti, amely ket - interszekcionalitäs (pl. nem, etnikum); stigmatizal és marginalizal; " elismeri a szerhasználók/függők alapvető emberi " a szerhasználók morálisan elítélendők; jogait; " az , addikció betegsége" valahogyan kódolva van a " aszerhasználatot társadalmi ügynek tekinti, amit testben; kulturálisan alakítottunk társadalmi problémává; " az egyes szerek/addikciótípusok hierarchiába szerve- " alegfontosabb cél nem az absztinencia, hanem a ződnek - külön kezelhetők; tudatos szerhasználat; " a cél az absztinencia, nem az ártalomcsökkentés; " a szerhasználói kultúrák polidrog-kultúrák " a kezelés célja a szerhasználók rehabilitációja és társadalmi reintegrációja; " csak a felépülteknek vannak jogai, és azokis korlátozottak
