Seite 37 [37]
OCR
36 m 2. AZ ADDIKCIÓ ELMÉLETEI ÉS MODELLJEI 2. táblázat. Az addiktív viselkedés pszichológiai modelljének osztályozása (West, 2013: 32) Tanuláselméletek Drive-elméletek Automatikus feldolgozás elméletek Inhibícióműködési zavar elméletek Utánzáselméletek Racionális választás elméletek Választáselméletek ; , , Előhuzalozott választás elméletek Egyéni Pozitív jutalom elméletek Célközpontú elméletek Tanult szükségletek elmélet Alapvető szükségletek elmélet Önszabályozó (szelfregulációs) elméletek Integratív elméletek Integratív elméletek »Feldolgozas és valtozas”-elméletek Bioldgiai elméletek Társas hálózat elméletek Gazdasági elméletek Közösségi Kommunikáció-/marketingelméletek Szervezeti rendszerek modellek A modellhez tartozik a sokat vitatott és hosszas vizsgálatok után elvetett (Gaines-Connors, 1982; Cox, 1985; Walters, 1995) elképzelés az , addiktív személyiségről", amely szerint az addiktív személyek nem képesek nem-addiktívvá válni, csupán arra tudjuk őket kondicionálni, hogy mi legyen az addiktív viselkedés tárgya. Az addikciók közötti átfedés sokkal inkább magyarázható az életstílussal vagy életkörülményekkel, mint a személyiség jellemzőivel. A másik ellenérv szerint az , addikt személyiségjegyek" sokkal inkább az addiktív viselkedés hatására alakulnak ki, nem voltak korábban jelen. Emellett a kulturális és környezeti tényezők is komoly szerepet játszanak abban, ahogyan az egyének megküzdenek egy helyzettel, megoldanak egy problémát. Bár biztosan vannak olyan stratégiák, amelyeket a szenvedélybetegek többsége használ, mégis sokkal több az egyéni különbség, mintsem hogy azt egy - minden szenvedélybetegre jellemző - személyiségjeggyé lehessen tömöríteni (MillerRollnick, 1991). A függőség mint pszichológiai konstruktum megközelítése kiválóan példázza, hogy ugyan az addiktív viselkedésnek nagyon sok köze van az agy működéséhez, de nem csak a biomedikális magyarázatai lehetnek érvényesek, különösen, ha az intervenció vagy a prevenció felől is szeretnénk
