Oldal 25 [25]
OCR
24 = 1. BEVEZETŐ ákat és alkalmazásukat (Csorba, 2009), a speciális addiktológiai kórházi ellátást (Iakách, 2009), az önsegítő csoport lehetőségeit (Bajzáth-Kovács, 2009), továbbá a jogi segítségnyújtást (Matuszka-Oberth, 2009). Gyakorlati útmutatást nyújtanak a megfelelő ellátáshoz (Oberth, 2009b; Sógorka, 2011; Singer, 2011). A kötetek közlik a budapesti várandós droghasználó nők körében végzett kutatások eredményeit (Kaló-Mándi-Sógorka-Rácz, 2011; Csorba-Pataki-Péterfi, 2011), és betekintést nyújtanak a nemzetközi ellátási gyakorlatokba (Kalö-Räcz, 2011; Kalö-Fischer, 2011). A Nemzeti Drog Fókuszpont 2011-es Éves jelentésében (NDF, 2011) külön fejezet foglalkozik a gyermekkel élő szerhasználó szülőkkel (10. fejezet), amelyben a nők szerhasználatának jellemzői is bemutatásra kerülnek. 2010 és 2014 között a Kékpont Alapítvány Kontakt ártalomcsökkentő tűcsere-programjában , Csere Csak Csajoknak? felhívással injekciós szerhasználó nőknek és hozzátartozóiknak speciálisan nőknek szóló szolgáltatást (,,Csajnap”) végeztek kizárólag női szakemberekkel. Ugyanebben az időszaknak több ismeretterjesztő előadást és beszélgetést szerzetek a női szerhasználat témakörében (Barna, 2011). A magyar nyelvű sajtó fokozott figyelmét a női szerfogyasztására vonatkozóan egy-egy tragikus esemény - haláleset vagy nemi erőszak gyanúja - ragadta meg (a 2011-es , West-Balkán tragédia", a 2016-os Balaton Soundon történt , DVBBS-botrány"). Ezek főleg a fiatal lányokat fenyegető , partidrogok" veszélyeire figyelmeztetnek, amelyek között kiemelten szerepel a szexuális úton történő kihasználás, valamint érintik az új pszichoaktív szerek (dizájner drogok) veszélyeit, egyúttal figyelmeztetve a szülőket, tágabb értelemben pedig a társadalmat az odafigyelésre és a felelősségvállalásra. A magyarországi drogpolitikai irányelveket tartalmazó, nyolc évre szóló tervdokumentum, a Nemzeti Drogellenes Stratégia 2013-2020 egyetlen pontja említi a nőket: a VI.2.3. , Speciális csoportok, sajátos problémák" fejezetében a várandós nőkre vonatkozóan fogalmazza meg a kezelő-ellátó, utánkövető-gondozó programok kínálatának növelésére irányuló javaslatot. Magyarországon 2009-ben, 2017-ben és 2019-ban kapott kutatási támogatást kifejezetten a női szerhasználattal foglalkozó munka. 2009-ben a budapesti szerhasználó problémás nők kvantitatív vizsgálata (Csorba-Pataki-Péterfi, 2011) és a várandós nők kvalitatív vizsgálata valósult meg (Kaló-Mándi-Sógorka-Rácz, 2011). 2017-ben a gyermekvédelemben élő lányok szerhasználati mintázatának és kezelésbe kerülésének jellemzőit vizsgálták (Kaló és mtsai, 2017; Kaló-Hegedűs-Bihari-Szécsi, 2019), erre épülve 2019-ben egy traumainformált csoportos intervenciót fejlesztettünk szerhasználó lányok és nők részére, amely program megvalósítása és hatásvizsgálata jelenleg zajlik.
