Oldal 23 [23]
OCR
22 = 1. BEVEZETŐ (Kovács-Jakab-Kopp, 2001), valamint a megélt fizikai és szexuális abúzussal (Csoboth, 2006). A vizsgálatok feltárták, hogy a nők körében gyakoribb a depresszió és a szorongásos tünetek (uo.), és hogy a házassági stressz is jelentősebb szerepet játszik a depresszió kialakulásában körükben, mint a férfiaknál a munkahelyi stressz. A társadalomtudományi kutatásokon túl mégsem reflektáltak ezeknek az eredményeknek a társadalmi interpretációs lehetőségeire (Kende, 2008) A vizsgálatok kiemelték, hogy a nők egészségét a biológiai, hormonális és pszichés különbségek mellett a társadalmi szereprendszerben betöltött pozíció is befolyásolja (Kovács-Kopp, 2006), és negatívan hat rá, hogy a nők egészsége az ellátórendszer elhanyagolt területe (Csoboth, 2006). Néhány speciális területen, mint a táplálkozási zavarokban, a társadalmi (nemi) elvárások szerepe a betegség kialakulásában ismert és elismert lett (Túry-Szabó, 2000; Túry, 2003). Kende és Füleki (2006) a középkorú nők pszichés problémáinak testi tünetekben való jelentkezését összefüggésbe hozták az orvosi tankönyvekben és a női testtel, női szerepekkel, egészséggel összefüggő, médiareprezentációkban megjelenő implicit tartalmakkal. Egy vizsgálat (Neményi-Kende, 1999) a női identitás változásainak, kihívásainak generációs különbségeikre reflektált, ami a magyar társadalomban zajló jelentős változások miatt is fontos szempont: azt találták, hogy az 1970 előtt született csoport számára a hagyományos női szerepek és a hivatás által támasztott követelmények összeegyeztetésének sikeressége, a másik csoport számára a választással való elégedettsége definiálta a női létet (Kende, 2008). Csoboth Csilla több kutatásában (Csoboth, 2004, 2006) felhívta a figyelmet arra, hogy a nők fizikai és pszichés egészsége elhanyagolt terület az egészségügyben. Kiemelte a nők krónikus betegségei hatására kialakult ártalmakat és a fiatal nők önkárosító magatartásformáinak gyakori előfordulását (Csoboth, 2006). A 15-24 éves női korosztályban végzett reprezentatív vizsgálatában egyértelmű összefüggést talált az önkárosító magatartásformák és a fizikai, valamint szexuális abúzus között - a nők 3096-a számolt be valamilyen fajta abúzus megtapasztalásáról, akiknél a maladaptív megküzdési stratégiák a szerhasználatban (elsősorban nyugtatók visszaélésszerű használata) jelentkeztek (Csoboth-Birkás-Purebl, 2003). A magyarországi addiktológiai tárgyú közleményekben elszórtan találkozhatunk a női szerhasználat témájával. 1986-ban jelent meg Valkai Zsuzsa Miért isznak a nők című kötete, amely részletesen leírja az alkoholproblémákkal küzdő nők helyzetét, szerepeit, valamint egy saját szociálpszichológiai hátterű kutatást is közöl. Valkai (1986) szerint a női szenvedélybetegekre jellemző, hogy betegségüket a végsőkig titkolni akarják az előítéletek, stigmák miatt, ezért gyakori a körükben a , zugivás". Ez azonban egyre több hazugsággal,
