Oldal 21 [21]
OCR
20 = 1. BEVEZETŐ hatalomvesztett", , a jó és a rossz" közötti szürke zónában helyezték el, hanem megragadták a női szerhasználat komplexitását. Az alkoholfogyasztás szociális reprezentációit vizsgálva (Wilsnack-Wilsnack, 1997; Holmila-Raitsalo, 2005) a kultúra szerepe is hangsúlyossá vált a női szerhasználat megértésében és értelmezésében. Az alapkérdés itt úgy vetődött fel, hogy a társadalom hogyan és miért támogatja vagy ítéli meg eltérő módon a női és férfi szerhasználatot. Az értelmezési keret feltárása pedig azért fontos, mert a kezelésbe kerülés körülményeit, az ellátás lehetőségeit közvetlenül befolyásolhatja (Holmila-Raitsalo, 2005). Nem kétséges, hogy van különbség a női és a férfi szerhasználat között, de a kilencvenes évek szakirodalma felhívja a figyelmet arra is, hogy a különbségek kezelése szociokulturálisan is meghatározott (pl. szexualitás, munkahelyi szerepek, szülőség, kortárs kapcsolatok, párkapcsolat; Room, 1996). A 2000-es években már több elméletileg is megalapozott, kutatásokkal alátámasztott eredményeket bemutató kézikönyv jelent meg a nöi szerhasznälat temaköreben (vö. Shulamith Lala - Ashenberg Straussner Stephanie Brown: The Handbook Of Addiction Treatment For Women, 2002; Tammy Anderson: Neither Villain nor Victim: Empowerment and Agency among Women Substance Abusers, 2008; Kathleen T. Brady - Sudie E. Back - Shelly F. Greenfield: Women and Addiction: A Comprehensive Handbook, 2009). A 2000-es évek óta a nemzetközi egészségügyi és szakmai szervezetek is felhívják a figyelmet a női szerhasználat sajátosságaira, s immáron jóval több adat áll rendelkezésünkre a női szerhasználat elterjedtségről, az okokról és következményekről, valamint a nők megfelelő kezelésbe kerülésének körülményeiről. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2014-ben jelentette meg a legális és illegális szereket használó várandós nők felismerésérése és kezelésére vonatkozó javaslatait (lásd 5. fejezet). Az ENSZ Nemzetközi Kábítószer-ellenőrző Szerve (INCB, International Narcotics Control Board) évente jelentést készít a világban megjelenő droghasználati trendekről, elemzéseket közöl, és felhívja a figyelmet a kiemelten fontos témákra; 2016-ban ez a téma a nők és droghasználat volt. Az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatala (UNODC, United Nations Office on Drugs and Crime) a 2018-as jelentésén belül külön kiadványt készített a nőket érintő rendelkezésre álló adatokról és ismeretekről (lásd 1. táblázat). Az európai helyzet az országok és régiók eltérő kulturális és történelmi háttere miatt összetettebb képet mutat a szerhasználat elterjedtségi adatainak ismerete, az addiktológiai ellátás, a nők helyzete és a trauma feltárása terén is. Habár az utóbbi évtizedekben a szisztematikus adatgyűjtés és a nemzetközi együtt
