Oldal 20 [20]
OCR
1.1. A NŐI SZERHASZNÁLAT MINT TÉMA TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSE = 19 1982). Ezzel együtt további olyan témakörök váltak láthatóvá, mint a női szerhasználat hatásai a szülőségre, az egészségre és a jóllétre. Ezek az úttörőnek számító munkák a korábbi publikációktól teljesen eltérő módon mutatták be a szerhasználó nők mindennapi életét és tapasztalatait. Az 1990-es években az illegälisszer-hasznälat kutatäsai és a női vonatkozások a crackkel és a kokainnal összefüggő kérdéseknek köszönhetően kaptak friss lendületet. Ezzel együtt további új, a női szerhasználattal összefüggő témák merültek fel: a várandósság, az AIDS/HIV terjedése, az erőszak megjelenése a párkapcsolatban és a szerhasználói szubkultúrákban, valamint az áldozattá válás, a mentális betegségek és a prostitúció. Az 1990-es évek elejéig az addiktológiai tárgyú klinikai kutatások a szenvedélybetegeket egy csoportként kezelték: nem differenciálták a férfiakat és a nőket, a minta nagy része férfiakból állt, így a betegség és a kezelés jellemzői is ennek megfelelően alakultak. A nyugati társadalmakban az 1980-90-es években lezajlott feminista fordulat, a nők és férfiak közötti egyre nagyobb fokú esélyegyenlőség az addiktológiával foglalkozó társadalomtudósok körében a konvergencia-hipotézis megfogalmazásához vezetett (lásd Hammer-Vaglum, 1989; Neve és mtsai, 1996; Ahlstrôm-Bloomfield-Knibbe, 2001; Kuntsche és mtsai, 2011), amely felvetette azt a kutatási és kutatásmódszertani kérdést, hogy vajon a társadalmi változások hatására a nők és férfiak szerhasználata mennyire fog közelíteni egymáshoz vagy mennyire megfelelően mérik a rendelkezésre álló eszközök a nők/lányok szerhasználatának elterjedtségét. Ezzel egy időben elkezdődött a női szerhasználat más társas/társadalmi aspektusainak megértése, feltárása is. Anderson (2008) „a hatalomnelküliseg patológiájának" hívja azt a jelenségkört, amely a kutatásokban kizárólag egy dichotóm paradigmában, , bűnösként vagy áldozatként"? jeleníti meg a szerhasználó nőket. Ez a perspektíva (patológia és hatalomnélküliség) viszonylag hosszú ideig uralta a női szerhasználókkal végzett kutatásokat. Ebben a paradigmában a diszfunkció, a morális depriváció, a függőség, a hatalomnélküliség, a kihasználtság és az áldozatiság jellemzi a női szerhasználatot. A női szerhasználatot egy speciális problémakörként láttatja, amelyben a nőknek nincs ágenciájuk a világban. Ennek alternatívájaként jelentek meg a feminista paradigmában írott munkák (Elizabeth Ettore: Women and subtsance abuse, 1992; Maryon McDonald: Gender, drinks and drugs, 1994; WilsnackWilsnack: Gender and Alcohol: Individual and Social Perspectives, 1997; Lisa Maher: Sexed work: Gender, race, and resistance in a Brooklyn drug market, 1997). Ezek a művek alapjaiban kérdőjelezték meg a női szerhasznalat korabbi patológiás és viktimizáló, dichotóm megközelítését. A felsorolt szerzők a szerhasználó nőket már nem a , bűnös és áldozat", , a hatalommal bíró és a
