Oldal 411 [411]
OCR
DUPCSIK CSABA: A MAGYAR SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE 1990-1G e Ürügyszerűnek tűnhet, de számomra rendkívül fontos az egyes korszakok társadalomtörténeti, részben eszme- és politikatörténeti hátterének vázolása; sőt, mint az Előszóban előre figyelmeztettem is az Olvasót, az itt elemzett művek nagy többsége elsősorban mint saját kora társadalmára és gondolkodására vonatkozó sajátos forrásként érdekes. És hogy korunk magyar társadalmát hogyan is lehetne megragadni? Hivatalosan „ezert tartjak” ugyan a szociolögusokat, &s engem talan túlságosan is megfertőzött a törtenelmi szemlelet, de ügy lätom, hogy ezt a korszakot, sajät korunk releváns struktúráit és tendenciáit nagyságrenddel nehezebb - pláne röviden, néhány csiszolt mondatban — megragadni, mint a már lezárult korszakokat. Ráadásul, ha megpróbálnám, képtelenség lenne elkerülni a direkt , politizálást" — amitől nem szoktam megijedni, de az ilyen fejtegetéseknek nem egy ilyen könyvben van a helyük. Gondoljanak éppen ezen könyv számos példájára: a kortársak nagyon másként láthatták a Horthy-korszak társadalmát, mondjuk az 1920-as évek végén, de még a gazdasági világválság kirobbanása előtt; a gazdasági világválság mélypontja és Hitler hatalomrajutása után; a területi revízió sikereinek csúcsán, de még Sztálingrád és a Don-kanyar előtt; vagy mondjuk közvetlenül utána, 1945 tavaszán. s Folytatódott a szociológia expanziója. Korábban emlitettem (> 6.2.3), hogy a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár SzocioWeb adatbázisa"? több mint ötvenezer magyar nyelvű tételt tartalmaz 1970 és 1990 közötti kiadással. 1990-től 2002-ig ez a szám több mint a duplájára nőtt, majd 2002-től 2021-ig ismét csaknem megduplázódott." s Nem,,csak” a potenciálisan feldolgozandó szakirodalom nőtt kezelhetetlenül nagyra — a jelenből sokkal nehezebb eldönteni, hogy milyen szociológiai mű tekinthető relevánsnak. A szociológia tele van ilyen történetekkel: évtizedeken át sztárként kezelt szociológusokat egy generáción belül , elfelejtettek," lásd Spencer történetét a Bevezetésben. (c 1.3) Másrészt ott van például Alfred Schütz, akit manapság a szociológia egyik megújítójaként tartunk számon - de életében még a kor legjelentősebb elméletésze, Talcott Parsons sem értette és értékelte a jelentőségét. (Havrancsik 2012) 129 A magyar szociológiai irodalom bibliográfiája, https://szociologiai.fszek.hu/ 130 Pontosabban: 53 258 tétel 1970 és 1990 között; 2002-ig összesen 108 413; majd csupán 2002 és 2021 között újabb 101 207 tétel keletkezett. * 410 +
