Oldal 407 [407]
OCR
DUPCSIK CSABA: A MAGYAR SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE 1990-1G Az 1964/66-os események tanították meg a munkásokat arra, hogy a teljesítmény még viszonylag mérsékelt emelése is normaszigorítást eredményezhet, ami az ő szempontjukból rontja a ,munkaráfordítás" és a , gazdasági haszon" közötti arányt. A túlórák és a céljutalmak kikényszerítése nem jelentett ilyen kockázatot. (Héthy-Makó 1972:95) Ráadásul az alapkereset , felnyomása" nemcsak kockázatosabb stratégia, de ennek lehetőségei éppen az idősebb elit munkások esetében merültek ki. A személyi órabéreket ugyanis elsősorban a , gyakorlati idő... és aszakképzettség [határozta megl ...így rendkívül szűk lehetőség volt arra, hogy a személyi órabérekben a két tényezőtől gyakran független harmadik, az egyéni igyekvés és szorgalom is kifejezést nyerjen. [...] IA] dolgozók 12-14 év gyakorlati idő alatt, tehát 30-32 éves korukig megkapják a jelenlegi helyzet alapján várható személyi órabér-emelkedesük 97,2%-at!” (Héthy—Mak6 1972:58) A jelenség nem egyedi, állapítják meg a szerzők, mert miközben az ország különböző gépgyárainak a teljesítménye változó, addig a berszintjük nivellält. (Hethy-Makö 1972:59) Hasonló eredményekre jutott Kemény István is a Csepeli Vas- és Fémművek Motorkerékpárgyárában. Az üzemben dolgozó 113 fő közül a , bárhol bevethető" legjobb 10-12 fő számít az informális , túlórázó brigád" tagjának. Míg hivatalosan még az ötven éven felüli férfiak is csak 2502 forintot kereshetnének, a tényleges keresetek a túlóráknak köszönhetően magasabbak, a , túlórázó brigád" tagjainál akár 4-5 ezer forint is lehet. A túlórának ez a rendszere a munkaszervezet tengelyévé vált. Jelenleg a normál teljesítményért olyan bér jár, amelyből megélni nem lehet, és amely bérért igényes dolgozó ezta munkát nem vállalja. Be van építve... hogy aki meg akar élni, aki tud és akar dolgozni, az saját munkaerejének maximális kiaknázása árán túlórában végzi el munkáját — akár havi 120-180 túlóra elvégzésével. (Kemény 1990b/1973:56) A teljesitmény és a túlóra , az üzemvezető és a munkások közötti közvetlen alku tárgyai" (Kemeny 1990b/1973:57), amelybe a „legjobb, legregibb, legtekintelyesebb, legbefolyásosabb munkások" szállnak be — különben utóbbiak könnyen odébbállnak, keresve egy alkuképesebb üzemi vezetést. A jövő-menő fiatalok nem veszélyeztetik ezt a konvencionális rendet. Mihelyt azonban olyan új ember kerül be a gyárba, akinek megvan a képessége és akarata ahhoz, hogy a négy-ötezer forintot kereső elitbe kerüljön, de oda még nem került be, felbomlik a konvencionális rend, és megkezdődik a harc, amíg a szükséges módosítások meg nem történnek. (Kemény 1990b/1973:60) + 406 *
