Seite 392 [392]
OCR
6. AZ INTÉZMÉNYESÜLÉS KORA (1948 UTÁN) válás alternatívát kínál a társadalmi rétegződés káder-proletár tengelyével szemben. (Szelényi 1992/1988:28) Ironikus: Szelényi Iván még könyvének (1992/1988) címében is a Harmadik út kifejezést használta, igaz, egyrészt, kérdőjellel ellátva, másrészt a magyar fordítás címében. Az eredeti angol címben ugyanis (Socialist Entrepreneurs. Embourgeoisement in Rural Hungary) két kifejezés is kifejezetten a kapitalizmusra utal.* s Végül fel lehetett fogni a második gazdaságot úgy is, mint amely a polgári társadalom előképe, bázisa, lehetősége. Volt tanárom, a kitűnő Ludassy Mária figyelemre méltó eszmetörténeti longue durée-be helyezi felfogásának változását: meg kell gyónnom, hogy a hagyományosan szintén előkelő helyen szereplő tulajdonjog [kiemeles az eredetiben — D. Cs.] természeti jogként való tiszteletét 20—25 évvel ezelőtt biztos nem vallottam olyan büszkén és egyértelműen... [Később azonban] a tulajdonjog és a polgárlét , konstans konjunkciójának" kérdését kénytelen voltam átgondolni, és 200—300 éves késéssel arra az eredményre jutni, mint Locke és Adam Smith, Condorcet és Benjamin Constant: a tulajdonosi szabadságot éppúgy , restaurálni?" kell egy európai értelemben vett polgári kibontakozás követelésekor, mint politikai szabadságjogainkat, mint a gondolatszabadságot... Eddig a polgár mindig a szabadságharcos , citoyen"-t jelentette számomra, ezentúl kénytelen voltam a bourgeois-t is rehabilitálni [utolsó két kiemelés tőlem — D. Cs.], mivel Magyarországon a honpolgárok hősi harcai sorra elbuktak, ám az önző burzsoá gazdasági szubverziója sikeresnek bizonyult. (Ludassy 1990:735) Miközben Szelényit bevallottan Juhász Pál (Manchin-Szelényi 1990/1985:379; 20» lásd még Juhász 1991) inspirálta a „megszakitott polgärosodäs” koncepciö ätvetelében; időnként azonban mintha úgy látná, hogy kollégája inkább az állampolgárosodást hangsúlyozza. 105 Az entrepreneurs - vállalkozók megfeleltetés egyértelmű lett volna, de amagyar polgárosodást nehéz más nyelvekre fordítani. A magyar polgári kifejezés és képzett alakjai jelentésükben sokkal árnyaltabbak, mint a francia tulajdonos polgár (bourgeois): állampolgári (citoyen) öntudatot éppúgy implikálhat, mint bizonyos életmódot, életstílust, habitust, mentalitást stb. Jellegzetes módon azonban az akkor már két évtizede angolszász nyelvterületen élő és szociológusként működő Szelényi Iván sem talált jobb kifejezést a polgárosodásra, mint az embourgeoisement (1992/1988). + 391 +
