Oldal 391 [391]
OCR
DUPCSIK CSABA: A MAGYAR SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE 1990-1G jelenség: legális, féllegális és de jure illegális, de gyakran megtűrt magángazdasági tevékenységek képlékeny körvonalú konglomerátuma. Népszerűségét — nem művelői, hanem a tágabb értelemben vett szociológiai gondolkodás képviselői körében - bizonyos mértékben éppen az magyarázza, hogy az 1970-80-as években nagyon változatos módon lehetett értelmezni: s az államszocialista rendszer elveivel azonosulva fel lehetett fogni pusztán pragmatikus -— remélhetőleg ideiglenes — engedménynek, ami pusztán segíti moz az embereket, hogy jobban éljenek, s ezáltal erősítette a rendszert. Például a mezőgazdasági kistermelésben, a téeszesített parasztoknak engedélyezett minibirtokokon (az ún. háztájiban). Ez egyébként, a korabeli — és gyakran későbbi — közvélekedéssel szemben, egyáltalán nem számított hungarikumnak: a Szovjetunióban pl. 1965-ben a téeszparasztok háztájiban, a megművelt föld 1%-än állították elő a hús 4096-át és a tojás 67%-ät. (Kornai 1993:112) Bulgäriäban (1985-ben) a megművelt földterület 12,890-án tenyésztették a csirkék 3796 -át, a hüs 46,6%-ät es a tojás 53,196-át. Romániában (1965-ben) a megművelt föld 6,590-a nyújtotta a burgonya 35,1%-ät, a gyümölcs 45,2%-ät, valamint a hüs 43,1%-ät (Hunya 1990:151-153). A szovjet tömb orszägaiban azonban - Lengyelországot nem számítva, ahol eleve nem is szerveztek téeszeket — a tendencia az volt, hogy az 1980-as évekig fokozatosan visszaszorult a háztáji jelentősége (noha az élelmiszerellátás egyáltalán nem javult). s Fellehetett fogni a második gazdaságot úgy is, mint amely egy új társadalmi modell előképe, bázisa, lehetősége; egy radikálisan megreformált szocialista és/vagy az (állam)szocializmus és kapitalizmus közötti harmadik utat képviselő társadalomé. ..nem a kapitalizmus restaurációja megy végbe, hanem egy új szocialista társadalmi formáció van kialakulóban lkiemelés tőlem — D. Cs.]. Ez az új formáció egy olyan vegyes gazdaság, amelyben a domináns bürokratikus újraelosztási koordinációs mechanizmushoz (vagyis etatista termelési módhoz) mindinkább olyan piaci koordináció (vagyis kisáru-termelési mód) járul, amelyben a polgárosodás, vagyis kispolgárrá ideológiája sszocialista szektornakx minősít, azaz a bürokratikus állami és szövetkezeti szektor, a második gazdaság pedig a hivatalosan engedélyezett családi kisüzemekből álló formális magánszektor és az informális magánszektor összessége." (Kornai 2012/1992:118) Ily módon azonban az , informális gazdaság" egy , formális" és egy ,informális" részből állna, miközben meggyőződésem szerint a két szféra minden szinten egymásba csúszott, illetve szimbiózist alakított ki. Az elnevezések , logikájánál" is fontosabb azonban, hogy a közgazdász Kornaival szemben e sorok szerzője a szociológusok által gyakrabban használt , második gazdaság" fogalmát próbálja újragondolni. + 390 *
