Page 197 [197]
OCR
DUPCSIK CSABA: A MAGYAR SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE 1990-1G lan távolságban, mint házaik, amelyek nem támasztják egymásnak falaikat. (Szabó 1986/1937:167-168) A familizmus erősen befolyásolja a szexuális életet is, mind a családokban, mind azokon kívül. A házasság előtti nemi élet — legalábbis a korabeli budapesti értelmiségi szemszögéből - viszonylag elterjedt, Szabó ,gyakori kivételnek", nem szabálynak minősíti a házasságig megőrzött szüzesség gyakorlatát. Normaszegés viszont éppen az ilyen kapcsolatok házassággá alakításának szándéka lett volna, szerelemből, az igazán lényeges, tehát érdekviszonyok figyelmen kívül hagyásával. Aki családot alapít: termelőközösséget alapít, melynek életképesnek kell lennie; el kell tudnia látni a szükséges munkákat. Az asszonynak szerepe van a termelésben és ez a szerepe majdnem fontosabb annál, amit mint nő tölt be. [...] Kis torzítással mondhatjuk, hogy a házastársak életének inkább központja a föld és a földművelés, mint az agy és az asztal. [...] A falubeli értelmiség egyik fiatal tagja csodálkozott, hogy noha csaknem kizárólag sérdekházasságokat" kötnek, mégis nagyon ritka a válás, vagy akár az, hogy egy ilyen házasság feltűnően boldogtalan. Aligha hitte volna el, hogy a házasságok éppen azért sikerülnek, mert ilyen szempontok szerint kötik őket. (Szabö 1986/1937:169-170) A fontos a „megelhetöseg”, nem a szerelem — mondják a parasztlegények... A házasság gazdasági szempontjait a tardiak alig takargatják... A legények egytől-egyig realisták, ha házasságkötésről beszélnek, munkatársat választanak maguknak, szeretőjük úgyis volt, rendesen több is a házasság előtt. Csaknem minden legénynek és leánynak van kedvese és ennek kiválasztásában természetesen semmiféle gazdasági szempont nem fordul elő. De a házasodás komolyodást jelent, az életfenntartás kemény parancsainak önálló vállalását. (Szabö 1986/1937:179-181) Újra meg újra visszatérő motívum: a tardi parasztok értéktelennek tartják a paraszti létet, ha csak tehetnék, menekülnének a parasztságból. A szerző harminc tizenkétéves gyerekkel íratott dolgozatot, mik szeretnének lenni — mindössze négyen válaszolták, hogy földműves, mint az apjuk. (Szabó 1986/1937:207) Én szeretnék lenni földmíves, mert a földet szeretem mívelni, azért, mert a földbe búzát, gabonát, lencsét vetnék és a földet szántanám, vetném. És a búza jól fizetne és gazda lennék és akkor kövér lennék és el is adnék a termésből és sok pénzt kapnék érte. És nagy hízót ölnék és sok szalonnát, kolbászt ennék. (Szabó 1986/1937:207-208) Az előző választ feltehetően a nagyon kevés jómódúbb gazdák egyikének gyereke adta, mert tipikusabb az ilyen válasz: , Én azért nem szeretnék földmívesnek + 196 +
