Seite 195 [195]
OCR
DUPCSIK CSABA: A MAGYAR SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE 1990-1G A szomszéd vármegyei Tardon, Szabó részletes táblázatokkal demonstrálja: s 1091 paraszti birtok található, amelyek közül — kilenc nagyobb, mint húsz hold, — 983 viszont kisebb, mint tíz hold. (Szabó 1986/1937:226) Ráadásul roppant széttagoltak az egyes birtokok, például egy harmincholdas gazda földje 61 tagban terült el a határ különböző pontjain. (Szabó 1986/1937:34) De sokkal tipikusabb annak a gazdának az esete, akinek négy holdja két tagra oszlik, és akinek tipikus tavaszi napirendjét Szabó rekonstruálta (jellemző módon, nem tőle magától, hanem a legény fiától nyerte az információt): s hajnali 3 órakor kel föl, s 3:30 — 4:30-ig gyalogol, e [4:30—7:30 között nyilván dolgozik — D. Cs.]; + 7:30 — 8-ig pihen és „früstököl”, s 8—12-ig ültet, s 12-1-ig gyalogol vissza a faluba, s 1-2-ig ebédel, s 2—3:30-ig gyalogol egy másik taghoz, + 3:30-8-ig kapäl, + 8-9:30-ig gyalogol haza. (Szabé 1986/1937:36) Tehát, a szóban forgó gazda s reggeli távozása és esti hazaérkezése között 17 óra telt el; s a kettő között 5 órán át gyalogolt, megtett 26 kilométert; s s dolgozott , bruttó" 12 órán át (azaz, beleértve a napközbeni pihenés és napközbeni étkezés idejét is). A birtokviszonyokból következik, egyrészt, hogy a családok elsöprő többségében egy vagy több tagnak külső munkát kell vállalni, illetve még a kevés saját termés egy részét is el kellett adni ahhoz, hogy pénzhez jussanak; másrészt, hogy általános a rossz táplálkozás és az egészségtelen életkörülmények. Például a családok 49,5%-äban szäraz kenyer alkotja a reggelit, &s egyfogäsos a föetkezesek 94%-a. (Szabó 1986/1937:81) A vásárolt hús mennyisége fejenként átlagosan fél kiló — havonta. (Szabó 1986/1937:67) A cukorfogyasztás — amelyet akkoriban nem egészségtelennek, hanem egyfajta életszínvonal-markernek tekintettek — átlag 1,2 kg volt évente. (Szabó 1986/1937:69) Összehasonlításképpen: az országos átlagos fogyasztás s 194 +
