Oldal 193 [193]
OCR
DUPCSIK CSABA: A MAGYAR SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE 1990-1G kinyújtani, hogy libát fogjon. Szeretettel gondolna a derék latin költőre, aki hosszú költeményeiben dicsérte a földművelés örömeit és gyorsan elfelejtené, hogy a földesúr életét dicsérte a városi lélek, közben a rabszolga izzadt. Nyilván csudálkozna a látogató, ha a fakéregarcu parasztoknak dícsérvén a földművelést, erős hümmögést kapna válaszúl és azt, hogy , azér a nyugdíj többet ér". Pedig száz eset közül nyolcvanban ezt a választ kapná. (Szabó 1986/1937:107-108) Mind a laikus közvéleményben, mind — gyakran — a szakértők körében (legkidolgozottabb formäban: Fél-Hofer 2010/1969 — 6.4.2; lasd még Dupcsik 2015c) gyakori felfogás szerint 1945 előtt a falvakban egy többé-kevésbé ,,hagyomanyos nr» világ" létezett. Szabónak azonban nincsenek ilyen illúziói: határozott véleménye, hogy a , tradicionális világ", tehát a mindennapi élet, munka, tárgykultúra, értékrend, a tágabb világról alkotott kép , totális egysége" az 1930-as évekre végérvényesen felbomlott. E felbomlás felé ható legfontosabb tényezők (Szabó a ,polgárosító erők" fejezetcím alatt tárgyalja, de a kifejtésből kiderül: inkább a régit romboló, mint az új, modern társadalmat építő tényezőkről van szó) a következők: 1) A háború és a hadifogság. 1910-ben a falunak 2145 lakosa volt (Szabó 1986/1937:224), ehhez képest nagyon soknak tűnik, hogy 420 tardi járt a fronton (uo. 114), és részben hadifogságban is. Fontos megfigyelés, hogy a katonaviselt tardi parasztok sokat tanultak, állandóan hivatkoznak a fronton/fogságban tapasztaltakra, azóta érdeklődve olvasnak pl. a háborúról szóló könyveket, és általában jobban érdeklik őket az Európa más részeire vonatkozó hírek is. (Szabó 1986/1937:123) 2) Az iskola. Egy kis társadalomtörténeti kitérő: s az 1868. évi közoktatási törvény előírta a hat- és tizenkét évesek tankötelezettségét; s 1908-ban ingyenessé tették a kötelező elemit. s Mégis, a fent említett törvény hatálybalépését követő években a tanköteles korúaknak mintegy fele járt csak iskolába, és a következő fél évszázad során is csak 85%-ra sikerült emelni ezt az aränyt. (Romsics 1999:39) A nemzetiségiek miatt? Nem egészen, hiszen: s 1920-ban, az akkor már több mint 9096-ban magyar ajkú népességben a tankötelezettek 8396-a járt iskolába, ami csak az 1930-as évekre emelkedett 90% föle. (Romsics 1999:175) * 192 +
