Oldal 192 [192]
OCR
4. KÍSÉRTÉSEK KORA. A MAGYAR PROTOSZOCIOLÓGIA A HORTHY-KORSZAK ELSŐ SZAKASZÁBAN rendelkezett, tanára, Sík Sándor nagy hatást gyakorolt rá, részt vett a(z öreg) cserkészmozgalomban is. Politikai-világnézeti szempontból tehát jobboldalról érkezik a népi mozgalomba, és miközben Veres emiatt , kóstolgatta", konzervatív oldalról sokan , csalódtak benne", és balra , tolták". A politikai rendszer későbbi (szelsö)balratolödäsät, magyarán a nyílttá vált kommunista hatalomátvételt nem fogadta el, 1949-től élete végéig emigrációban élt, a Szabad Európa munkatársaként dolgozott. Huszár Tibor nagy , fegyverténye" volt, hogy halála után, de még a szocializmus idején ki tudta adatni két főművét (Szabó 1986/1937, 1986/1938), de azon az áron, hogy az utószóban Szabó utolsó harmincöt évéről csak egyetlen mondatot írt: , Szembenállása nem enyhült utolsó éveiben sem." (Huszar 1986:xviii) Valóban nem. Munkáját , küldetésnek" tekintette, kutatásával bevallottan hatást akart gyakorolni a korabeli magyar középosztály közvéleményére. (Szabö 1986/1937:12-14) Szabó tisztában volt azzal, hogy ő nem Illyés, nem próbált egy stilizált , közös identitást" teremteni, amely , összekötötte" volna a tardiakkal — reflektáltan a társadalmi szakadék túlsó partjáról figyelt, mint középosztálybeli értelmiségi, akit a megismerés és a jobbá-tétel szándéka vezérelt. Nem volt könnyű dolga: Nehezen akarnak leülni, megszokták, hogy nadrágos embertől parancsot kapnak, amit állva kell fogadni, tisztességtudóan, levett kalappal, azzal a minden megnyilvánulásában várakozó és áhítatos jobbágy magatartással, amit annyira megtanítottak nekik a századok. [...] Beszélgetés közben szívesebben szólnak az ország gondjairól, mint a magukéról, talán, mert úgy hiszik, ez jobban érdekli a nadrágos embert, mint a maguk kicsiny baja, kevés kenyere és nehéz élete. Ebbe az életbe már beletörődtek és alig kívánnak többet, mint a mindennapi kenyeret és hogy múljanak el fejük fölül az adósságok. (Szabó 1986/1937:37 és 46) Tard egy Borsod megyei falu, az Alföld és a hegyvidék átmeneti zónájában. Felejthetetlen Szabó bemutatása: Tardon megvannak a képzelt falu-idill összes szükséges kellékei: a táj kellemes, minden második ház előtt gémeskút áll, a lányok népviseletben járnak, a legények népdalokat énekelnek, a házak régi formáikban, ha úgy akarja látni az ember, inkább romantikusak, mint egészségtelenek. Szóval semmi baj nincs és ,igazán nincs szebb, mint ilyen helyen élni" — mondhatná a Pestről Kövesden át idevetődő autós. Nyilván szentimentális vágyak vetődnek fel benne, régi apai és nagyanyai sóhajtások arról, hogy ,, csak a föld az igazi", a természetes élet és a természetes bőség, az a világ, ahol az embernek csak a kezét kell + 191 +
