OCR
DUPCSIK CSABA: A MAGYAR SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE 1990-1G 1) a , földrajzi" eredet alapján (amely erős összefüggést mutat a társadalmi eredettel).1° A kérdőívek és környezettanulmányok alapján az apáknak csak mintegy negyede született Budapesten, a tanulók kevesebb mint tizede pedig vidékről járt fel, vagy kvártélyban lakott, a többiek pedig különböző periódusokban költöztek a fővárosba. (Mindebben persze nincs semmi meglepő, tudva, hogy 1890-ben mintegy félmillió, 1941-ben pedig 1,1 millió ember élt Budapest akkori közigazgatási határain belül). 2) A családi háttér alapján. Németh mintája jól illusztrálja a demográfiai átmenet összefüggését egyrészt az urbanizációval, másrészt a társadalmi mobilitással. Az apáknak átlagosan hat testvére volt, de ezen belül, az igazi bennszülötteknél, akiknek már a nagyapja is Budapesten született, az átlagos testvérszám három, míg a háború után bevándorolt szülőknek több mint hat testvére volt. És maguknak a — többségében már Budapesten született — tanulóknak? , Az egykések száma a háború után feljött, többnyire hét-nyolcgyermekes családokból származó magyarok közt igen magas: 4096..." , Elfajulás?" , Megrontotta őket a dekadens Budapest?" Németh azonban váratlan fordulattal folytatja (amely szellemi függetlenségét is demonstrálta, hiszen ebben a korban a legtöbb értelmiségi, hangsúlyosan beleértve a népi írókat is, anomáliának tekintette az non egyke-jelenséget). Az előző idézetet folytatva: ...de őköztük s a régibb német elemben találjuk a legtöbb szép családi életet is. INémij) számítással azt is könnyű kimutatni, hogy a sok gyermek mellett és az egyke ellen fölhozott érveket a szülőknek csak mi bizonygatjuk több-kevesebb hévvel, az élet nem. ...ugyanis épp az egykések (bő negyed) vezetnek tiszta 2-es átlagosztályzattal, míg a sokgyerekesek átlagosztályzata a legrosszabb: 2,8. (Ekkoriban a legjobb jegy az 1, legrosszabb az 5 volt — D. Cs.] Ezt az adatot ne felejtsék el azok, akik középosztályi tapasztalatok alapján az egykét csökkentértékűnek kiáltják ki. Nem mondom, hogy egykének lenni nem velünk született betegség, csakhogy a társadalom mélyén az ilyenféle finom, lelkies ártalmak az anyagi gond mellett eltörpülnek. E társadalom viszonyai a sokgyerekest többnyire 164 Valamint a szerzőt közismerten foglalkoztató etnicitással: az iskola környékén a 19. század közepén a német elem dominált, és minél később költözött a család Budapestre, annál nagyobb közöttük a magyarok aránya. Bár reflektál arra, hogy az asszimiláció és atöbb mint egy évszázada divatozó névmagyarosítások miatt ennek nincs értelme, készít egy statisztikát a családnevek etnikai eredetéről is. * 188 +