OCR
DUPCSIK CSABA: A MAGYAR SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE 1990-1G akinek ugyanakkor újra meg újra megszakadnak a fontos személyi és szakmai kapcsolatai — tulajdonképpen érthetetlen okokból. Vajon ki fogalmazta meg az alábbi, szinte már szerelmi vallomásnak tűnő leírást? Németh Lászlótól mindig a három lépés távolságában maradtam. Pedig már ott a hajón és attól kezdve mindig az együttlét minden percét élveztem. Ránézni is jó volt: tejfehér bőre, barnás szőkesége, kisfiús elmosolyodásai, állán a kis angyal-rovátka és főképpen a tekintete megbűvölte a beszélgetőtársat. Hangszálain mindig szordínót viselt, nemcsak halkan beszélt, de tompítva is; szavainak utolsó szótagját gyakran leeresztette, mintha mondatot fejezne be, hogy aztán egy oktávval magasabban folytassa. Úgy sugárzott homlokáról a csillagos értelem, hogy azt mondhatnám, nőies volt kifinomult vonásaival és hullámvonal-ajkával. De amint megszólalt, ha szelíden is, ha fátyolos hangon is, ha nagyokat nyelve is, ellenállhatatlanul áradt belőle a makacs, a kérlelhetetlen, a csak győzni hajlandó férfias erő. (Boldizsár 1989:271) Az idézet szerzője Boldizsár Iván, de még érdekesebb az alkalom: Boldizsár az 1930-as évek második felében tett Némethtel együtt hosszú , szakmai" utazást Romániában, többek között Keresztury Dezső és Szabó Zoltán társaságában. Az útról szóló cikkében aztán Németh ironizált , az úrifiú szociográfuson", akit meg sem nevez (ahogy egyébként Szabót"? sem). 1936 nyarán Sárközi György" szervezésében tíz szerző , felosztotta Magyarországot", hogy az induló Magyarország felfedezése sorozat keretein belül tíz szociográfiát írjon. (Boldizsár 1989:410—422) Boldizsár, saját bevallása szerint, Nagy-Budapestet szerette volna, de azt odaígérték már Németh Lászlónak (1989:419), aki, a sorozat hatósági elgáncsolása miatt végül nem írta meg tervezett monográfiáját, , csak" az előmunkálatokból összeállított rövid Medve utcai polgárit (1988/1937). Itt és most, Németh Lászlónak csak ezzel művével" foglalkozom részletesebben. 159 Igaz, a Boldizsár barátjának számító Szabó Zoltán, akinek a romániai útról írt könyve (1937, läsd meg Dupcsik 2005:181-184) fülszöveget is Boldizsär Iván írta (1989:266), egy későbbi visszaemlékezésében ugyancsak kihagyja a nevét; Boldizsár vele szemben megértőbb, de azért nem hagyja szó nélkül a sérelmet. (1989:272) 160 Sárközi György (1899—1945) író, de főleg szerkesztői-szervezői munkája jelentős, a népi írók mozgalmának fontos alakja, kulcsszereplő volt többek között a Válasz vagy a Magyarország felfedezése kiadásában. A hatályos törvények zsidónak minősítették, munkaszolgálatosként halt meg 1945-ben. 161 Németh László esszéinek Közép- és Kelet-Európával, illetve a Balkánnal kapcsolatos elképzeléseiről läsd Dupcsik 2005:168-171, 179, 230-231, 236. + 184 +