Oldal 179 [179]
OCR
DUPCSIK CSABA: A MAGYAR SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE 1990-1G A letargikus, egykéző ormánságiak (lásd később) kapcsán is csak az egyik tünet a számos közül, hogy ,nem vallásosak, nem hisznek Istenben". (Kovács 1989/1937:80) Jellegzetes, hogy a szerző a politikai aktivizmus egyetlen korabeli megnyilvánulását, amely a szegényparasztság körében is megjelenik, tehát a szélsőjobboldali kaszáskeresztes mozgalmat is , politikai szektának" minősíti. A néma forradalom azonban egyértelműen az egykézést, pontosabban a születésszám drasztikus csökkenését kezeli a legsúlyosabb problémaként. Az alfejezet további részében erre a kérdésre koncentrálok, részben, mert Kovács átgondoltabb, mint Féja (— 4.3.2), illetve — bocsánat, de — nem olyan manipulatív, mint Illyes a Pusztulasban (> 4.5.2); reszben pedig azért, mert a demográfiai pánik a magyar közbeszéd fontos része maradt a következő korszakoknak is. A demográfiai pánik"" — mint a morális pánik"! egy sajátos esete — alatt olyan diskurzusokat értek, amelyekben aggodalmak fogalmazódnak meg bizonyos társadalmi csoportok/kategóriák demográfiai mutatóival kapcsolatban. A demográfiai pánik jelenségének elvileg széles tipológiája vázolható fel, de a gyakorlatban, legalábbis jelen mű szempontjából két típusnak van jelentősége: s a Mi-negatív típus, amikor a pánikdiskurzus a valós és/vagy konstruált Micsoport alacsony születési/növekedési mutatóival kapcsolatban fogalmazódik meg. A másik + az Ők-pozitív típus, amikor a pánikdiskurzus egy valós és/vagy konstruált másság-csoport magas születési/növekedési mutatóival (és nagyon gyakran politikai vagy gazdasági térnyerésével, ,benyomulásával" és/vagy bevándorlásával) kapcsolatban fogalmaz meg aggályokat. Mindhárom, e szempontból itt elemzett népi író — Féja Géza, Kovács Imre és Illyés Gyula — esetében megfogalmazódik a magyarsággal kapcsolatban a Minegatív típusú demográfiai pánik, illetve a németekkel kapcsolatban az Ők-pozitív típusú aggodalom. Érdemes megjegyezni, hogy mivel a későbbi korok Magyarországán gyakran a — 499 skülsővé" tett — cigánysággal kapcsolatban fogalmazódik meg a második típusú diskurzus, a három szerző közül egyedül Kovács foglalkozik a romák demográfiai 49, [dénymunkások voltak - és nagyon szegények. Mindegyikük karján karszalagon ott volt a jelvény: piros körben, zöld alapon keresztbe fektetett két kasza, középen a halálfej. [...] Gyűlölték az urakat — és a kommunistákat." (Kovács 1989/1937:133) 150 A téma kapcsán itt és a 4.5.2 alfejezetben felhasználom egy nem publikált előadásom részleteit: A demográfiai pánik három magyarországi példa alapján. Előadva: Az érzelmek története: A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 31. konferenciája, Gyöngyös, 2017. augusztus 31. - szeptember 2. 151 A fogalommal kapcsolatban lásd Cohen 2002/1972; magyarul Kitzinger 2000. e 178 "
