Oldal 172 [172]
OCR
4. KÍSÉRTÉSEK KORA. A MAGYAR PROTOSZOCIOLÓGIA A HORTHY-KORSZAK ELSŐ SZAKASZÁBAN amely ebben a korban a népi írók szociográfiáiban is , láthatatlan" (Dupcsik 2009a:112-119 vagy Dupcsik 2018b:101-105) volt: a ciganyok/romäk csoportja. Sárból vert házak keletkeznek sártetővel, egyszóval a cigányputri típusa újjászületését üli. Az újabban , épült" proletárházakat már mi sem különbözteti meg cigányputritól. S nemcsak itt, más városok szélén is megfigyeltem, hogy a mezei munkásság újabban ,cigányputrit" épít, vagy vásárol. (Féja 1937:185) Ez volt a , cigány" szó egyetlen említése a régiót bemutató szociográfiában. 1941ben 6511 cigány élt a térségben, nem számolva Szegedet, ahonnan , nincs adat." (Kertesi-Kezdi 1998:284-295) Nem csak pedantériából érdemes megemlíteni a helyneveket, Féja ugyanis harminckét települést vesz szemügyre hosszabb-rövidebb terjedelemben. A társadalmi hierarchiát keresztülmetszik a településtípusok, sőt, a települések szerinti különbségek. Példának okáért: a városok élete és társadalma sokban különbözik a többi településtípusétól — de a város kategóriáján belül Szeged, Gyula, Orosháza, Makó stb. nagyon különbözik egymástól is. Hasonló különbségek vannak az egyes falvak és nagyközségek között is. Például Orosházán Féja , a legjobb paraszti polgárosodás?" jeleit véli felfedezni. , Orosháza eleven védőbeszéd a kisbirtokkultúra különb gazdasági eredményei és lehetőségei mellett." , Mindenütt lendület" mutatkozik, , az itteni tanya kultúrtanya." (Féja 1937:149—150) E lelkes bekezdések a kötet érzelmi csúcspontját jelzik — de az éppen Orosházáról kiszorított szegények népesítik be a Rákóczitelepet is, amelynek leírása (láttuk korábban) a kötet egyik érzelmi mélypontja. Ráadásul Orosháza egészére jellemzők bizonyos torzulások: ismeretlen fogalom a , közösség"; a régi gazdák, az ún. , fajosok" és az újgazdag „tahök” elkülönülnek egymástól, de az alattuk állókkal szemben egységesek. Például a népkörbe csak gazdák járhatnak. Miközben a népi írók botrányosnak tartották a hatályban lévő un. cselédtérvényt, Féjat ,jeges zuhanyként” éri, amikor az orosházi gazdákkal beszélgetve megtudja: szigorított cselédtörvényt szeretnének, a testi fenyítés jogát is beleértve. (Feja 1937:153-155) Az orosházi gazda szorgalmas, maga is dolgozik, s azt várja, hogy a cseléd ugyanolyan munkát, kedvet és jóindulatot fektessen a földbe, mint ő. Panaszkodnak, hogy ma már nem hallanak a cselédtől olyan szavakat, hogy milyen szép ez a búza. Pedig ,,a fold örömet kíván az embertől s a munkásból kihalt a föld öröme". Hiába igyekszem, nem tudom megmagyarázni nekik, hogy ha ilyen együttérzést s együttműködést kívánnak a munkástól, akkor a munkás viszonyain sürgősen javítaniuk kell, amit annál inkább * 171 +
