OCR
4. KÍSÉRTÉSEK KORA. A MAGYAR PROTOSZOCIOLÓGIA A HORTHY-KORSZAK ELSŐ SZAKASZÁBAN [...] Még a társadalmi osztályokról is csak ködös és semmitmondó képletek élnek és uralkodnak; a tájakról, az osztályok belső rétegződéséről, társadalmi életünk vegytanáról azonban már ilyenek sem. Így azután a hon atyái bizonytalan erőkkel, határozatlan mennyiségekkel dolgoznak szüntelenül, kerettörvényeket hoznak s fogalmuk sincsen arról, hogy szándékaik mögé mekkora erők sorozhatók. A fiatal értelmiség pedig, akiktől sorsfordulatot szeretnénk reményleni, vakon megy az életbe s bíztatónak a felülről beadagolt szólamokat mormolja. [...] A mi ellenmérgünk... Megvizsgáljuk, hogy melyik réteg akart ösztönösen szerepet biztosítani a magyarságnak Közép-Kelet-Európában. [...] Alulról néztük a magyar életet, de a legmagasabb igényekkel... Társadalmi balsorsunk társadalmi hazugságok következménye. [...] Nem sokat beszélünk, inkább magát az életet beszéltetjük. [...] A régi monográfiák adatokat halmozó színtelensége s érdektelensége után mi a lényegeset hozzuk s így könyveink anyaga [sic! — D. Cs.] már maga is kritikai állásfoglalás, a mulandó és lényeges dolgok kérlelhetetlen szétválasztása, értékek gyűjtése és őszi tűz az égni valókból. [...] ...néztünk és ítéltünk s nem titkoljuk el, hogy kit és mit találtunk könnyűnek. (Féja 1937:7—9) Összefoglalóan, némileg sarkítva, de nem torzítva: az ideológiailag változatos — a jobboldali radikalizmustól a mérsékeltebb bal- és jobboldali irányzatokon át a marxizmusig — népi írók egységét a Horthy-rendszer erőteljes kritikája és a nemzedéki összetartozás biztosította. Az ideológiai változatosság, a jobb- és baloldal egyidejű kritikája, "?? az ambivalens félellenzéki/társutas pozíció 1948 után lehetővé tette, hogy mind a kommunisták, mind az 1990 után újra artikulálódó jobboldaliság , alapvetően a mi kutyánk kölykeinek" tüntesse fel őket. Az ilyen, politika által motivált konstrukciókkal csak annak leszögezésével vitatkoznék, hogy a népi írók a Horthy-korszakban ellenzéki csoportosulást alkottak, akikkel szemben a hatalom időnként a jogállamiság — az 1920-as években még érvényesülő -— elveinek megtaposásával reagált. Egy paradigmatikus példa: Kovács Imre református alcsúti fiatalember ellen vádat emeltek A néma forradalom című könyvében , sajtó útján elkövetett izgatás bűntette és... sajtó útján elkövetett, a magyar állam és a magyar nemzet megbecsülése ellen irányuló vétség [kiemelések télem — D. Cs.]” (Kovacs 1989/1937:150) miatt. Kovacs azzal védekezett, s hogy kutatásai egy részét állami megbízás alapján végezte, s hogy valamennyi, tényekre vonatkozó állítását hivatalos iratokra, KSH-adatokra stb. alapozva bizonyítani tudja, 139 Jellegzetes, hogy két fő inspirátoruk erősen megosztó személyiségek voltak, de az ideológiai skála átellenes pontjain: Ady Endre és Szabó Dezső. e 155"