OCR
DUPCSIK CSABA: A MAGYAR SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE 1990-1G 1 200 000 1 000 000 800 000 600 000 400 000 200 000 0 Gazd. munkás és Gazd. cseléd >10hold 10-50 hold 50-100 hold napszámos 1920 1930 4.1 ábra. A mezőgazdasági keresők összetétele, Magyarország, 1920-1930 Forrás: Gunszt Péter adatai alapján Gyáni 1998:354. 4.2.2 Törésvonalakon: a népi szociográfia és a politika A népi mozgalom tagjainak hozzáállása gyökeresen más volt: a földkérdést s morális szempontból botránynak, s társadalmi és politikai szempontból az ország legsúlyosabb problémájának látták. s A középosztály zömének értetlenségét vagy közönyét, az elit és az állam tehetetlenségét vagy ellenérdekeltségét súlyos tünetnek és egyszersmind további bajok forrásának tekintették. Ebből a sajátos indíttatásból született az 1930-as évek népi szociográfiája, ezen belül mintegy féltucat magyar alapmű is, amely minden amatőrsége és nyíltan vállalt politikai indíttatása ellenére is jobban hatott a korabeli és későbbi szociológiai gondolkodásra, mint akár a szäzadelö szociolögiäja (> 3.), akár a szociológia kifejezést kerülő két világháború közötti intézményes társadalomkutatás (— 4.2.1, 5.2) Bár ,agyonkutatott" témának tűnik (a teljesség igénye nélkül: Bognár 2012, Borbándi 1983, Némedi 1985, Papp 2012), e sorok szerzője a népi szociográfiákra koncentrál majd a 4. fejezet hátralévő és az 5. fejezet jelentős részében. A népi írók, saját felfogásukban a jobboldal és a baloldal közötti harmadik utat keresték, de valójában inkább keresztülhúzódtak a teljes ideológiai skálán,