OCR
DUPCSIK CSABA: A MAGYAR SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE 1990-1G Hegedűs szövegében amerikai és magyar , coniuncturákat" emleget, de valójában csak a sztrájkok statisztikáit idézi fel, olyan összefüggésben, hogy ha sok a sztrájk az USA-ban — akkor szükség van külföldi munkásokra — azonnal nő a kivándorlók száma is. Már megmutattam, hogy a kivándorlás első alkalmával is a vankeek keze nyúlt át hozzánk az Oczeánon keresztül [kiemelések télem — D. Cs.]. Már a kivándorlók megérkezésénél megfigyeltem, (I. fejezet), hogy a ki egyszer átment Amerikába, az hihetetlenül könynyen hozzászokik úgy a maga, mint a községében lakók munkaviszonyainak új meg új kapcsolódásához, meglazulásához. Már jeleztem azt, hogy embereink manapság annyi magánértesülést kapnak folyton a tengerentúlról, hogy az amerikai munkapiacz hullámzásai a láthatatlan csatornákon közvetlenül hatnak Magyarországra... (Hegedűs 1899:74) A szerző tehát belső tényezők kombinációját (a potenciális kivándorlók és szervezöik täjekozottsäga + a belső viszonyok kivándorlást ösztönző nyomása) minősíti külsővé. S jellegzetes módon akkor is kitart e megközelítés mellett, amikor a kivándorlást ösztönző hazai viszonyokkal találkozik: ...ezt a magyar áradatot, mi pedig alig tudunk befolyni arra, tehetetlenek vagyunk. Miért van ez? Miért van ez nálunk s miért nincs így Németországban vagy Albionban? Azért, mert kivándorlásunknak itthon nagy bajok az okai [kiemelés tőlem — D. Cs.], azok, a melyeket előadván, megmutattam róluk, hogy nagy változatosságukban folyton működnek, folyton-folyvást , termelik" a kivándorlás anyagát, ez az anyag pedig csak alkalomra vár, hogy átszólítsák Amerikába. (Hegedűs 1899:75) A sok vamericanx közt, kit tótjaink közül meghallgattam, talán egy sem akadt, a ki egyenest az ügynökök buzdítására indult volna el: ők ma már egymást buzdítják" — ha eddig olvasnánk, azt hihetnénk, hogy szerzőnk elveti a kor divatos, a jelenségért a kivándorlási ügynököket hibáztató diskurzusát. De már az utolsó idézet közvetlen folytatása eloszlatja ezt az értelmezést: Hanem igenis ott ólálkodnak az ügynökök a határszéli korcsmákban — néha a palyaudvarokban - s míg egyrészt a konzuli kihallgatások tanúsítják, hogy naiv embereink ily fölültetésekre azt is elhitték Amerikáról, hogy ott tejjel és mézzel folynak a folyók, addig kétségtelen, hogy ezeknél a , szállásadóknál" és , hajót váratóknál" marad ott kivándorlóink pénzének egy része, ott marad oly cselfogások útján, a melyek törvényesen üldözendők. Ezekkel a bujkáló ágensekkel szemben nem használ semmiféle európai sentimentalismus, egyszerűen össze kell törni őket. (Hegedűs 1899:17) e 132"