Seite 120 [120]
OCR
3. A MAGYAR PROTOSZOCIOLÓGIA A 20. SZÁZAD ELSŐ KÉT ÉVTIZEDÉBEN hallgatta, kifejezetten a lengyel migráció szakértőjének számított már 1913-ban, amikor Ihomas felvette vele a kapcsolatot, 1914-ben pedig, közvetlenül az első világháború kirobbanása előtt az USA-ba költözött, és a University of Chicago oktatója lett ő is. Braun Robert (1879-1937), a marosvásárhelyi kereskedelmi iskola tanára volt, majd 1911-től a Fővárosi Könyvtár aligazgatója Szabó Ervin (c 3.1.2) munkatársaként, a Társadalomtudományi Társaság szociográfiai szakosztályának megalapítója. A falu lélektana (1913) című tanulmánya, egyrészt, az itt tárgyalt Huszadik Század-cikkek közül messze a legterjedelmesebb; másrészt az alcíme is sokat ígérő: Kérdőív és mintaválasz egy tervezett szociográfiai fölvételhez. Az első mondat szerint: , Az alábbi sorok megírásához közvetlen okot Prof. William I. Ihomasnak egy cikke és levélbeli fölszólítása adták meg." (Braun 1913:545). A szerző megadja Ihomas egy 1912-es cikkének bibliográfiai adatait (ez az első, általam ismert magyar hivatkozás, a ma is létező, a szociológiai publikációs tápláléklánc egyik csúcsának tekintett American Journal of Sociology egy írására). Prof. Ihomas kérdőívet állított össze, melynek alapján az európai parasztság pszichológiájára akart anyagot gyűjteni szociológiai összehasonlítások céljából. A magyarországi adatok gyűjtésére e sorok íróját kérte föl [kiemelés télem — D. Cs]. E munka megkezdése után merült föl a Társadalomtudományi Társaság-ban egy szociográfiai osztály terve, mely osztálynak hivatása a Magyarországra vonatkozó szociográfiai nyersanyag összegyűjtése volna. A szociográfiai szakosztály legelőször a parasztsággal azért kívánt foglalkozni, mert nemcsak hogy ez Magyarország legnagyobb számú társadalmi osztálya, hanem mert egyúttal ennek pszichológiája a legkevésbé ismert. Minthogy Prof. Ihomas tervének Magyarországra vonatkozó keresztülvitele az eredetileg tervezettnél nagyobb időt fog kívánni, az ő hozzájárulásával, az ő kérdőívének segítségével, de attól függetlenül úgy állítottam össze saját kérdőívemet, amint ez a mi viszonyainkhoz inkább illik. (Braun 1913:545) Ha „Prof. Thomas terve” nem is valösult meg, egy korát messze megelőző, , antropológiai" jellegű terepkutatás!! viszont igen (ismét, mint annyiszor, csak 11 A kulturális antropológia ebben a korban a tengerentúli, ,egzotikus", , primitív", , törzsi" társadalmakra korlátozta figyelmét. Az 1960-as évek óta azonban az antropológia vizsgálatainak körét mindinkább kiterjesztette a modern társadalmakra, s a diszciplína védjegyévé vált módszert, a részt vevő megfigyelést, a terepmunkát magával hozva gyakorolt termékeny hatást a többi társadalomtudományra is. (Dupcsik 1993) s 119 "
