Seite 114 [114]
OCR
3. A MAGYAR PROTOSZOCIOLÓGIA A 20. SZÁZAD ELSŐ KÉT ÉVTIZEDÉBEN ...a felvétel 806 diákja közül csak 59,496 vallotta magát egészségesnek. A többi különböző betegségekről számol be, amelyek közül csak azt említjük, hogy 2896 idegességről, 10,3% verszegenysegröl &s 7,7% nemi bajokröl panaszkodik. A küzdelmek mellett nem jut ideje a diaknak arra, hogy egeszsegevel törödjön. (Bosnyäk 1912:242) Az adatok alapjän nem meglepö, hogy a diäkoknak nem sok kapacitäsa maradt magära a tanuläsra. Felvételünk szerint 806 diák közül csak 59,296 járt rendesen elöadäsra, 27,3% egyältalän nem hallgatott előadást, 6,396 csak , olykor" járt el az egyetemre, a felvettek 7,296-a pedig már abszolvált. Arra a kérdésre, hogy kollokvált-e az előző félévben, 70,896 felelt igennel. Mindezek a számok azonban nem állapítanak meg közvetlen összefüggést a diákság anyagi helyzete és tanulmányai között. Nemigen hozható össze a diákság anyagi helyzetével azon adat sem, hogy a felvett diákság 41,296-a soha könyvtárba nem jár. Ez elsősorban, úgy véljük, könyvtáraink szomorú állapotával van kapcsolatban. (Bosnyák 1912:242) A kutatást végrehajtó Galilei-körről köztudott, hogy erősen kapcsolódtak a polgári radikálisokhoz, akikről a politikai-világnézeti jobboldalon 1918 után az a mítosz terjedt el, hogy — még a legjóindulatúbb megfogalmazásban is — , túl megértőek voltak a nemzetiségi mozgalmakkal szemben, így hozzájárultak Trianonhoz". Túl azon, hogy Irianon inkább igazolta a polgári radikálisok aggodalmait, hogy a magyar nemzetiségi politika potenciálisan katasztrófákhoz vezethet," az ő felfogásuk — korabeli és későbbi szlovák, román vagy szerb szemmel nézve — csak árnyalatban különbözött a kormánypárti felfogástól: Magyarország területi egységében és a magyar etnikum dominanciájában ők sem mondtak mást, mint a többi magyar politikai erő. (Példának okáért: Jászi 1986/1918:94, Litván 1986:36; bővebben: Dupcsik 2005:117-120.) Itt és most azonban csak arra szeretnék rámutatni, hogyan jelentkezik a nemzetiségiekkel kapcsolatos állítólagos , túlzott megértés" a Diáknyomor tanulmányban. Érdemes sorravenni a 3.5 táblázatot, az azt követő kommentár idézését, a 3.5 és 3.6 ábrákat az országos nemzetiségi viszonyokról, illetve a 3.5 táblázat alapján megrajzolt hasonló diagramokat (3.7 és 3.8 ábra). "7 Jelen körülmények között ezt nem tudom kifejteni, de meggyőződésem, hogy ha feltételezzük, hogy a 20. század elején a polgári radikális felfogás meghatározó hatást gyakorol a magyar nemzetiségi politikára, az sem lett volna képes változásokat elérni. A konfliktus kódolva volt a Kárpát-medencei nacionalizmusok, nemzetfelfogások ütközésében. (Dupcsik 2019) e 113 "
