OCR
3. A MAGYAR PROTOSZOCIOLÓGIA A 20. SZÁZAD ELSŐ KÉT ÉVTIZEDÉBEN A cigánykérdés alapja... ott van, ahol a kivándorlásé. A magyar föld ma nem tud annyi embernek munkát adni, mint amennyit produkál. Ezen kell legelőször változtatni, s akkor megoldódik önmagától a cigánykérdés is. Igaz, hogy ma a cigányvadító közigazgatás is komplikálja a kérdést. Egy szabolcsmegyei csendőrőrmester e sorok írójának így magyarázta egy meghitt pillanatban a magyar cigánytelepítő metódust: „Minden csendörörsnek megvan a maga körzete. Ha azon belül egy cigánykaravánra találunk," azt elverjük és a szomszéd körzet határáig kísérjük. Ott a másik csendőrőrs akad rá, ez ismét elveri és a szomszéd körzet határáig kíséri. S ez így megy a végtelenségig." Nos, a pelsőci példa meggyőzhet arról, hogy ott, ahol a cigányok munkaerejére gazdasági szükség van, a közigazgatási kérdés önmagától megoldódik. A szerepek megváltoznak. A közigazgatás fizikai brutalitását gazdasági kizsákmányolás váltja fel. (Bergstein 1910:189-190) 3.2.4 Tanulöpenz A dualizmus kori Budapest-Becs vetélkedés sajátos megnyilvánulásának is tekinthető, hogy A budapesti diáknyomor kutatói (Bosnyák 1912) mindössze egy hasonló bécsi (publikált) kutatásról tudtak, de, mint gyorsan hozzátették, ott csak 221 adatközlő volt. Bosnyák Béla és munkatársai? ezzel szemben 850 kérdőívet kérdeztek le, majd kizárták a nőket (túl kevesen voltak), valamint a , feltűnően rosszindulatú válaszokat". (1912:226) Így a tanulmány 806 budapesti diákkal (valamennyi férfi) kitöltetett kérdőív feldolgozása alapján készült. Ismét, de a korábbiaknál is hangsúlyosabban, azt kell hangsúlyoznom: s történelmileg értékes (hogy egyáltalán létrejött), tartalmilag érdekes, de s az elmélet szempontjából gyenge (lásd lenn), s formai és módszertani szempontból pedig nem teljesen kiérlelt tanulmányról van szó. . Példaértékű: a főszövegben szereplő adatokon kívül összesen 25 (számozatlan és címmel nem mindig ellátott) táblázatban foglalják össze eredményeiket. A minta nem reprezentatív, de a vizsgált populációhoz képest olyan nagy, hogy az még mai szakmai sztenderdek szerint is elfogadható lenne. "1 Ismét hangsúlyoznám: az 1893-as vizsgálat szerint a magyarországi romák 96,796-a nem volt „köbor cigany.” "2 A tanulmány a Galilei-kört emlegeti, mint a kutatäs alanyät, azonban a szerzön kivül nem neveznek meg mäs szemelyt. - 109 +