Seite 108 [108]
OCR
3. A MAGYAR PROTOSZOCIOLÓGIA A 20. SZÁZAD ELSŐ KÉT ÉVTIZEDÉBEN neveztem (Dupcsik 2009a, 2018b), tehát amely a romák társadalmi helyzetének, életmódjának, problémáinak magyarázatát kizárólag vagy elsősorban a cigányok »természetével” magyarazza. De lehet, hogy ez már túlinterpretálás a részemről, ugyanis a cikk ezen a ponton egyszerűen szétesett, anélkül, hogy a szerző vagy a szerkesztők észrevették volna: ¢ ,[Flaji ok” = ,optikai csalódás"? s A cigányok által elkövetett vagyon elleni bűncselekmények , bizonyítják" , a faji okok túlbecslését"? s , [A] faji ok csak deus ex machina, mely nem bír konkrét tényeket bizonyító erővel"? s ,...hét évvel ezelőtt... valóságos polgárháború... a cigányok lakásait földúlták, s magukat a cigányokat kiverték a faluból" illetve , az érintkezés a magyarok és a cigányok között semmit sem vesztett hidegségéből, sőt..." — ha ez a , megoldott" helyzet, akkor milyen lehet a megoldatlan...? Nyilvánvaló, hogy a szerző nem ismeri az 1893-as országos cigánykutatás adatait (Cigänyösszeiräs 1893, Dupcsik 2018b:67-80; reszletesebben: Dupcsik 2015a), ezért kezeli magyarázatra szoruló jelenségként, hogy az itteni cigányok letelepedve élnek, , a legöregebb emberek emlékezete szerint" is. 1893-ban egyébként az akkori Magyarországon élő cigányok/romák 89,2%-a ällandöan, 7,5%-a részben letelepedve élt. Az 1893-as kutatás szerint a környezetük által cigánynak tartott emberek 61,7%-a häzban elt (Dupcsik 2018b:70-71), miközben, hangsúlyozni kell, hogy a kérdőíveket nem maguk a cigányok, hanem a helyi hatóságok tisztviselői töltötték ki, illetve, hogy a kutatás hivatalos definíciója szerint: , házaknak tekintendők azok a lakóépületek, melyek a többi községi lakosok lakházaitól nem nagyon különböznek..." (Cigányösszeírás 1895:9) Érdemes ezt az országos adatot a korábbi idézet részletével összevetni: Pelsőcön a , cigányok a falu egészen elkülönített részében, agyagból, fából összerótt putrikban laknak". Es most derül csak ki, mi , a megoldás" kulcseleme: Pelsőc kisbirtokos falu volt, amelynek határában nem volt egyetlen uradalom sem, kivándorlás éppúgy nem létezett, mint — a korabeli magyar agráriumra oly jellemző — munkaerőfelesleg sem. Sőt: a faluban munkásigény volt, és ez biztosított keresetet a cigányoknak is. Nemcsak a szomszéd vármegyék munkásai járnak Pelsőcre munkába, hanem a vállalkozók hoztak horvát, olasz, sőt macedón munkásokat is. Pelsőcön áldják az emberi verejtéket, megbecsülik a munkáskezeket, mégha azok a cigányokéi is. Van munkakínálat bőven, kapnak a cigányok is munkát, amennyit csak akarnak, s ez az oka annak, hogy Pelsőcön letelepültek a cigányok, ott megmaradtak, hozzászoktak a békésebb e 107 "
