Seite 107 [107]
OCR
DUPCSIK CSABA: A MAGYAR SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE 1990-1G Bergstein már írása első bekezdésében nyilvánvalóvá tette, hogy a címet komolyan gondolta: kevesebb mint négy oldalon egy országos társadalmi probléma , megoldását" kívánja leírni. Pelsőc igénytelen kis falu Gömörmegyében. Lakosainak száma alig haladja meg a kétezret. S ez a kis falucska dicsekedhetik azzal a nagy dologgal, hogy a maga szűk határai között megoldotta a cigányproblémát, mellyel egész Magyarország tehetetlenül áll szemben [kiemelés tőlem — D. Cs.]. Pelsőcön körülbelül 18-20 cigánycsalád telepedett le s folytat ma békés, munkás életet. Másfélszázra rúg a cigányok száma, tehát a lakosságnak több mint 796-a cigány. Ha Magyarország többi falvai csak félannyi cigányt tudnának felszívni, meg volna oldva a magyar cigánykérdés. (Bergstein 1910:186.) A felütést követő történelmi visszatekintésben mellbevágó fejtegetésekkel találkozhatunk: A pelsőci cigánytelep eredete messze évtizedekre nyúlik vissza. A falu legöregebb emberei már e cigányok őseiről is mint jóravaló, munkás emberekről beszélnek, s azt mondják, hogy e cigányok nem a kóborlók , fajából" valók, s innen ered letelepedésök. Számos tény azonban kétségtelenné teszi, hogy ez a faji ok csak az emberek optikai csalódása, s hogy nem ez az alapoka [vagyis az alapvetö oka - D. Cs.] a letelepedesnek. Ilyen tények: a faji ellentétek még ma is csaknem olyan nagyok a pelsőci cigányok és magyarok között, mint a kóbor cigányok és a többi magyarok között. A cigányok a falu egészen elkülönített részében, agyagból, fából összerótt putrikban laknak. Az érintkezés a magyarok és a cigányok között semmit sem vesztett hidegségéből, sőt hét évvel ezelőtt egész jelentéktelen okból valóságos polgárháború ütött ki köztük, melyben a cigányok lakásait földúlták, s magukat a cigányokat kiverték a faluból. A faji okok túlbecsülését bizonyítja [? — D. Cs.] az is, hogy a cigányok még ma is követnek el igen nagy számmal vagyon elleni bűntetteket. Érdekes az is, hogy 1877 telén, midőn a rossz esztendő folytán éhtífusz ütött ki a cigányok között s a falu szerény segélyezés árán megtiltotta nekik a koldulást, a cigányok egy része kiköltözött a szomszéd falvakba; viszont azóta a cigányok száma gyarapszik, új családok települnek a régiekhez. Szóval kétségtelen, hogy a faji ok csak deus ex machina, mely nem bír konkrét tényeket bizonyító erővel. Ellenben azonnal világossá válik előttünk a letelepülés [oka? — D. Cs.], mihelyt Pelsőc szociális viszonyait s a cigányok életmddjat dsszevetjiik.” (Bergstein 1910:186-187) A , faji" jelző mögött ebben a korban nem (mindig) kell rasszizmust keresni, a , faj" általában népet, népcsoportot jelentett, a korban a tudományosság auráját a kulturális tényezőknél sokkal sikeresebben megteremtő biológia szempontjainak felidézésével. A , faji okok" kifejezéssel a szerző mintha azt a megközelítést próbálná ezzel körülírni, amelyet én másutt , devianciaorientált" megközelítéscsoportnak + 106 +
