OCR
3. A MAGYAR PROTOSZOCIOLÓGIA A 20. SZÁZAD ELSŐ KÉT ÉVTIZEDÉBEN Bizonyos mértékű különbség a különböző iskolatípusok között legitim lehet, de hogy hol kezdődnek a , szakmailag indokolatlan" vagy , társadalmi szempontból illegitim" vagy , túlzott egyenlőtlenségek"? Ez már külön vizsgálatokat, vagy legalábbis érveket igényelne, aminek Kunfinál nyomát sem látjuk. 3.2.3 Helyi Magyarorszagok — három példa A Kortörténeti jegyzetek blokkban jelent meg Fényes Samu rövid kis írása Balmazújvárosi kultúrkép címmel. (1909) A nagy alföldi parasztvárosban kiélezetten jelentkezik az egész Magyarországra jellemző földkérdés: s a 16 ezer lakosra jut összesen 110, átlagosan 32 holdas paraszti birtok, míg + 48 570 hold nagybirtok a Semsey-család négy tagjának a kezében van. A különböző kis- és törpebirtokos vagy -bérlő kategóriák mellett s 1500 balmazújvárosi család teljesen földtelen. (Fényes 1909:290) Demagógia, egy szélsőséges helyzet túláltalánosítása? Nem egészen: s a dualizmus utolsó évtizedeiben még mindig mezőgazdaságból élt a magyar társadalom közel kétharmada, miközben s az 1000+ holdas nagybirtokosok, tehát a családtagokkal együtt is kevesebb mint 5000 ember (az 6ssztarsadalom 0,026%-a) birtokolta a megművelt földterület mintegy harmadát. Ugyanakkor s Fél Edit és Hofer Tamás legendás könyvükben (, Mi, korrekt parasztok..." Hagyományos élet Átányon) Átányról írt megállapítása általánosítható jelleggel bír: ,a 15—20 holdas gazdaságoknál húzódik a határ, amely fölött a birtok kiegészítő kereset és munkavállalás nélkül eltarthat egy parasztcsaládot." (2010/1969:69) Márpedig s 1910-ben 10,7 millió mezőgazdaságból élő embernek (az össztársadalom 59%-änak) maximum 20 hold földje volt. Ezen belül + 2,4 milliónak öt holdasnál kisebb földdarab volt a kezében, további , 4,8 millió embernek pedig semmi, teljesen földtelenek voltak. (Romsics 1999:30)96 8° Romsics Ignäc 1895-ös adatokat hoz fel, de az arányok nem változtak a történelmi Magyarország fennmaradásának hátralévő korszakában. - 101 +