Oldal 101 [101]
OCR
DUPCSIK CSABA: A MAGYAR SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE 1990-1G a németeket kivéve valamennyi nemzetiség, tehát a népesség közel fele, rosszabb ,iskolakerülési" mutatóval rendelkezett, mint a magyarajkúak. (KSH 1894:312) s Mivel az átlagos állami iskolában lényegesen magasabb volt a diákok és a tanítók száma, az, hogy Kunfi csak az iskolákra számít költségeket, jobb esetben tévedés, rosszabb esetben manipuláció. s S még valami: az idézett számokból kikövetkeztethető, hogy valószínűleg a községi népiskolákban volt messze a legrosszabb tanító/tanuló arány (ha az állami népiskolákban egy tanítóra 59, a felekezetiben 69 gyerek jut — az átlag pedig 84, miközben az , egyéb" kategória alig haladja meg a 10%-ot) amivel a szerző nem sokat foglalkozik. Kunfi döbbenetes számokat ad a gyerekmunkáról — de sehol egyetlen definíció, hogy ez melyik korosztályra vonatkozik. Valamennyien tizenkét év alattiak lennének? 3.3 táblázat. Iskolatípusokra költött összeg, az összes közoktatási kiadás 96-ában, Kunfi 1908 alapján népiskolákra középiskolákra egyetemekre Magyarországon 33 55 12 Ausztriában 68 24 8 Poroszországban 76 18 6 A 3.3 táblázat ismét a Kunfinál , megzenésítve" (1908:562) szereplő adatokat tartalmaz, összeszedve és kiegészítve. A nemzetközi összehasonlítás nagyon érdekes, különösen az, hogy Magyarországon a közoktatási kiadások több mint fele a középszintre ment — de Kunfi említés nélkül hagyja ezt az összefüggést. Szintén egy, a főszövegből rekonstruált, Kunfi által nem összeállított táblázat (1908:562-563) a 3.4 sorszämü: 3.4 táblázat. Egy tanulóra jutó költségek a különböző iskolatípusokban, korona/fő, Kunfi 1908 alapján iskolatípus szám tanulók költség/fő (korona) állami népiskola 2046 316 005 50 állami polgári 139 19 206 286 állami közép (gimn. reálisk.) 77 19 143 384 állami felső kereskedelmi isk. 18 2110 343 állami felső lányisk. 16 3239 616 honvédtisztképző intézet 4 1096 2600 egyetemi jellegű főisk. 3 9502 1150 * 100 +
