Oldal 99 [99]
OCR
DUPCSIK CSABA: A MAGYAR SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE 1990-1G Évi , 12 millió fél napot" tettek ki az igazolatlan mulasztások, ráadásul nagy volt a látencia is. Kunfi szerint időnként a munkáltatók vitték ki a gyerekeket dolgozni, máskor , csak" a szülők, de , a jegyző nem akar kikezdeni a lakossággal", és inkább szemet hunyt a törvénysértő, de elterjedt gyakorlat felett. (Kunfi 1908:558) Kunfi szerint a hivatalos statisztikák kozmetikázzák a valóságot, és a nagyobb hitelesség kedvéért hadd hivatkozzam egy bizonyára nem gyanús tanura, Návay Lajosnak, a konzervatív alkotmánypártnak és a képviselőház alelnökének, idevágó szavaira. , Csanádmegyében konstatálhatom, hogy az idei évben a kimutatás szerint a tanköteles gyermekek 9696-a szeptember 1-én be volt iskoláztatva. De a magyar statisztikának az a baja, hogy adatait bizonyos kételyekkel kell fogadni. Elismerem, hogy a 9696 gyermek be van iskoláztatva és hogy az teljesen korrektül, helyesen van kimutatva; de hogy a 9696 gyermekből menynyien járnak pontosan iskolába a különböző évadokban, arra nézve azt hiszem, nagyon különbözően szólnának a kimutatások. Nevezetesen ott van a kukoricaszüret, a szőlőszüret, a karácsonyi és egyéb ünnepek, ott van a téli idő, amikor fájdalom, a szegény gyermekek szegénységük folytán nem járhatnak iskolába, ott vannak a tavaszi munkálatok, úgy hogy a 9696 gyermek pontos járásáért nem mernénk sehol sem kezeskedni." (Országgyűlési Értesítő, 1908. december 3., idézi Kunfi 1908:558) A sokszor erőltetett antiklerikális kirohanásoknál sokkal találóbb kritika, amikor Kunfi arra mutat ra, hogy a felekezeti iskolák költségeinek immár nagyobb részét állja az állam (bar rogt6n gyengiti a hatäst, hogy a „tülnyomö reszben” jelz6t** hasznalja). Kérdés persze, hogy az állam megtehetné-e, hogy a diákok kétharmadának (Kunfi 1908:564) az oktatásához egy fillérrel sem járul hozzá, mondván, hogy azok felekezeti iskolákba járnak. És nyilván felvethető az is, helyes-e, hogy az iskolák ilyen nagy hányada van az egyházak kézben, miközben nem képesek azokat finanszírozni. S talán érdemes lett volna differenciálni , az egyház" fogalmát, hisz nyilván nem mindegy, hogy egy iskolát a katolikus egyház, tehát az ország legnagyobb földesura tart fenn, vagy a nagybirtokkal nem rendelkező protestáns, görögkeleti vagy más egyházak. Arról nem is beszélve, hogy az azóta eltelt több mint száz év tapasztalatai alapján nehéz osztani Kunfi meggyőződését arról, hogy minden esetben a magyar állam lenne az iskolák legjobb fenntartója. Kunfi még meggyőződéssel állítja: „Az ällami iskolák mindenben kiválóbbak, mint a felekezeti iskolák." Viszont, nézzük csak az idézet közvetlen folytatását is: 4 Saját adatai szerint a felekezeti iskolák költségeinek 46,7%-ät ällja az ällam, 32,3%-ät az egyházak és 21%-ät a közsegek. (Kunfi 1908:561) + Se
